Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

ÍU 3. Bizalmi férfiak és külön megbízottak alkalmazása; á rend fenntartása. A 92. §-hoz. Ez a §. a bizalmi férfiak alkalmazásáról rendelkezik, mint a választási eljárás megkezdését megelőző egyik intézkedésről. A bizalmi férfiakra vonatkozó rendelkezések ma az 1899 : XV. t.-c. 154. és 156. §-ában más tárgyú rendelkezésekkel vegyesen fordulnak elő. Az 1899: XV. t.-c. azonban homályban hagyja azt, hogy bizalmi férfiakat kik ajánlhatnak, s mi a rendeltetésük. A bizalmi férfiak alkalmazásának jogát a jelölt és a párt számára kell biztosítani. A jog gyakorlását azonban nem lehet bizni sem az egész pártra, sem a száz ajánlóra együttesen, mert ilyen nagyszámú csoport nem alkalmas erre a feladatra. Legalkalmasabbak erre a célra az ajánlók megbízottjai, vagyis az ajánlat átnyujtói, s ezért a javaslat reájok ruházza a bizalmi férfiak alkalmazásának jogát. Ami a bizalmi férfiak feladatát illeti, ezt a javaslat ugy jelöli meg, hogy a a választás törvényszerűségét ellenőrzik és az elnök felszólítására vagy engedélyével felszólalhatnak. A felszólalási jog ily meghatározására azért van szükség, mert ennek hiányában — mint a tapasztalat mutatja — könnyen túlkapások állhatnak elő, s a bizalmi férfiak a választás vezetésébe a legkülönbözőbb címeken beavatkozva, igen sok indokolatlan zaklatást és zavart okozhatnak, s akadékoskodásukkal a szavazási eljárást késleltethetik. Az 1899 : XV. t.-c. 156. §-ának utolsóelőtti bekezdése azt rendeli, hogy a bizalmi férfiak csak az ugyanazon törvényhatóság területén lakó egyének közül jelölhetők. A törvényjavaslat 92. §-a ezt a kört részben megszükiti, részben kitágitja. Sok esetben ugyanis nem talál a jelölt alkalmas bizalmi férfiakat az illető törvényhatóság területén, vagy nagy érdeke lehet az, hogy olyan meghitt embereit alkalmazza bizalmi férfiakul, akik nem laknak a törvényhatóság területén. Ezt meg kell engedni, de azzal a korlátozással, hogy bizalmi férfinak csak olyan személyt lehet kijelölni, aki az illető választásra érvényes valamelyik névjegyzékbe fel van véve, s ezt a körülményt közokirattal igazolni kell. Ez a korlátozás azért szükséges, hogy az, akinek még szavazati joga sincs, bizalmi férfi ne lehessen. A 93. §-hoz. Az 1899 : XV. t.-c. 154. §-a olyan bizalmi férfiakról is szól, akiket a pártok és a szavazatszedő küldöttségek között fenntartandó összeköttetés céljából, a pártok bizalmi férfiaival egyetértöleg, a választási elnök alkalmaz. Ezt a célszerű intézkedést tartja fenn a javaslat 93. §-a, azzal a különbséggel, hogy az elnököt nem kötelezi a bizalmi férfiakkal egyetértő eljárásra, mert ez tulajdonképen az elnök számára adott jogot illuzoriussá teszi. Egyszersmind ezeket a bizalmi személyeket a végből, hogy megkülönböztesse őket a jelölt által vagy a párt nevében az ajánlat átnyujtói által a 92. §. értelmében alkalmazott bizalmi férfiaktól, külön megbizottaknak nevezi. A 94. §-hoz. Ez a §. azokról az intézkedésekről szól, amelyeket a választási elnök és a szavazatszedö küldöttségi elnökök a rend fenntartása végett a választási eljárást megelőzően tesznek.