Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
141 Vagy annak, amely egyáltalában nem engedi meg, hogy a választási elnök bárkit is visszautasíthasson; vagy annak, amely a visszautasítás jogát a választási elnöknek megadja minden olyan jelölttel szemben, aki a választhatóságból ki van zárva. E két álláspont mindegyike mellett és ellen lehet érveket felhozni. Az előbbi álláspont mellett fel lehet hozni, hogy a választási elnöknek a visszautasításra való feljogosítása egyaránt lehet forrása tévedésnek és visszaéléseknek, s hogy a választhatóság helyes és tárgyilagos megállapítását csupán a választások érvényessége felett itélö bíróságtól lehet várni. A második álláspont mellett szól az, hogy a választási küzdelmeket és izgalmakat kívánatos a minimumra korlátozni, s ennélfogva elejét kell venni annak, hogy olyan jelöltek kerüljenek választásba, akiknek nincsenek meg törvényszabta kellékeik, mert ez a választás megsemmisítésére és uj választásra vezet. Mindezeket mérlegelve, azt kell helyesnek mondani, ha a választási elnöknek megadjuk ugyan a visszautasítás jogát, de olyan biztosítékokkal vesszük körül eljárását, amelyek a tévedést és visszaélést a lehetőségig kizárják. Ezek a biztosítékok pedig a következők: a) a választási elnöknek elég időt kell adni arra, hogy a jelöltek választhatóságát alaposan megvizsgálja; b) a választási elnöknek a jelölt visszautasítását csak akkor kell megengedni, ha teljes bizonyossággal megállapította azt a nyilvánvaló és rendszerint köztudomású tényt, hogy a jelölt a választás időpontjában képviselővé nem választható; c) a választási elnököt könnyelmű eljárás, mulasztás vagy visszaélés esetében a legszigorúbb büntetéssel kell sújtani. Mivel az első két biztosítékról e törvényjavaslat 86. és 87. §-a gondoskodik, a harmadik biztosítékot pedig részben már ugyané javaslatnak a fegyelmi felelősségre vonásról szóló 144. §-a megteremti, a polgárok választási joga ellen elkövetett büntetendő cselekményekről a 165. §. értelmében alkotandó törvény pedig még teljesebbé fogja tenni: ezért a 86. §-ban bízvást meg lehet adni az elnöknek a visszautasítás jogát. A bíróság különben is utólag megsemmisítheti a választást, ha a választási elnök jogtalanul utasított vissza valamely jelöltet. A 87. §-hoz. Ez a §. az ajánlás eredményének kihirdetését szabályozza, s ennek idejét az ajánlásra kitűzött határnapot követő (a választást megelőző ötödik) napra teszi, hogy igy az elnöknek elegendő ideje legyen a jelölések elfogadhatóságának gondos mérlegelésére, másrészt maradjon idő az esetleges uj ajánlat előkészítésére, amelyet a 88. §. szerint legkésőbb a választást megelőző harmadik nap reggelén kell átnyújtani. Az ajánlás eredményének a szavazatszedő küldőttségi elnökökkel való tudatását az előzetes intézkedések megtétele, a szavazókörök székhelyén való közzétételét pedig a választók tájékoztatása teszi szükségessé. A 88. §-hoz. Azok az ajánlók, akiknek jelöltjét a választási elnök visszautasította, vagy akiknek jelöltje visszalépett vagy meghalt, a 88. §. szerint új jelöltet ajánlhatnak. Nem lenne méltányos, hogy az a párt, amely akár teljesen, akár csak részben is saját hibáján kivül jutott abba a helyzetbe, hogy eredeti jelöltjére nem szavazhat, egészen jelölt nélkül maradjon. A jelölt nélkül maradt párt részére tehát biztosítani kell az uj ajánlás jogát.
