Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

128 A 66. §-hoz. : Az, aki magyar állampolgárságát elvesztette, vagy akire nézve a 14. §-ban emiitett kizáró okok valamelyike áll fenn, a 15. §. értelmében a választói jogot akkor sem gyakorolhatja, ha a névjegyzékbe fel van véve. Az ilyeneket a 107. §. értelmében nem lehet szavazásra bocsátani. Kívánatos tehát, hogy a névjegyzékből ezek hivatalból töröltessenek mindaddig, amig erre mód van. Ugyancsak kívánatossá teszi a helyes rend azok törlését is, akik a 13. §-ban emiitett közszolgálat miatt ki vannak véve a választói jogosultságból. Ezért a javaslat elrendeli, hogy mindezeket a központi választmány október 15-ig hivatalból törölje az ideiglenes névjegyzékből. Későbbre tenni nem lehet a törlés végső határidejét, mert ebben az esetben az idő rövidsége miatt nem lehetne jogorvoslatot engedni a törlésre vonatkozó határozat ellen, ez pedig ellenkeznék mind a javaslat rendszerével, mind az általános jogelvekkel. A panasz benyújtásának végpontja (november 15.) igy is egy hónappal későbbre esik a 65. §. értelmében engedett panaszok benyújtásának utolsó határidejénél, s csak 15 nappal előzi meg azt az időpontot, ameddig a közigazgatási biróság a 67. §. értelmében a panaszokat érdemlegesen elintézni köteles. E körülmény miatt azonban a közigazgatási biróság ügymenetének megzavarásától alig lehet tartani. Ugyanis a szóbanlevő törlések a dolog természeténél fogva nagy számban nem fordulhatnak elő ; panaszszal pedig épen csak a legritkább esetekben fognak miatta élni az érdekeltek, mert a törlést ezekben az esetekben rendszerint okirati bizonyíték alapján rendeli el a központi választmány, tehát kevés esélye van annak, hogy eljárásával jogokat sért. ; ' A 67. §-hoz. Ebben a §-ban a felszólalások és észrevételek tárgyában hozott határozatok feletti bíráskodás néhány alapvető szabálya van megállapítva. így kimondja a §., hogy a szóbanlevő panaszok tárgyában a közigazgatási biróság az általános közigazgatási osztályból alakított tanácsban határoz, nehogy kérdés merüljön fel az iránt, hogy a közigazgatási biróság másili osztálya is felülvizsgálhatja-e ezeket az ügyeket. Továbbá kimondja, hogy a tanács háromtagú, vagyis az elnökön kívül még két tagból áll. Az 1896 : XXVI. t.-c. 12. §-a szerint a közigazgatási biróság tanácsüléseiben az elnökön felül négy tagnak jelenléte szükséges az érvényes határozathoz. A kir. Curia az 1899 : XV. t.-c. 149., illetőleg 14. §-a értelmében szintén öttagú tanácsban határoz a névjegyzék elleni fellebbezések felett. A javaslat a tagszámot azért kívánja ötről háromra leszállítani, mert bármily fontos maga az a politikai jog, amelyre ezekben az esetekben a döntés vonatkozik : kétségtelen, hogy az ily ügyekben bonyolultabb jogviták rendszerint nem fordulnak elő, s ezért felülvizsgálatuk nem tesz szükségessé oly körülményes birói eljárást, hogy megokolt lenne evégből a felsőfokú bíróságnak öt tagból álló tanácsát venni igénybe. Az 1896 : XXVI. t.-c. 12. §-a szerint a tanácsülésben jelenlevő négy tagnak legalább felerészben birói minősitvényünek kell lennie; est a szabályt megfelelően alkalmazza a javaslat a felszólalási ügyekben eljáró tanácsra is. Egyszersmind kimondja, hogy a szükséghez képest több tanács alakitható. Az ügyek elintézésére nézve a javaslat —• szem előtt tartva természetüket és a kir. Curia által való intézésüknek jelenlegi módját — rendszerinti szabályként az iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül való elintézést kívánja megállapítani; fenntartja azonban a nyilvános előadás elvét, s meghagyja a közigazgatási bíróságnak