Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

129 azt a jogát, hogy ha az ügy tisztázása érdekében szükségesnek tartja, szóbeli és közvetlen tárgyalás tartását rendelhesse el. E szabályozás lényegileg megfelel a közigazgatási birőság előtti eljárásra vonatkozólag az 1896: XXVI. t.-c. 126. és 127. §-aiban e részben foglalt általános rendelkezéseknek, amennyiben ezek szerint is szabály az Írásbeli tárgyalás, s a szóbeli és közvetlen tárgyalás csak kivétel. A különbség abban van, hogy a törvény idézett 127. §-a szerint a szóbeli és közvetlen tárgyalást a biróság hivatalból, vagy a panaszló kívánságára rendelheti el, s hogy akkor is ilyen tárgyalásnak van helye, ha az érdekelt felek mindannyian kívánják. Az elintézés egy másik irányadó szabályaként megállapítja a javaslat, hogy a birőság szükség esetében az iratok kiegészítését és a tényállás bővebb felderítését is elrendelheti. A kir. Curiának ezekre a teendőkre vonatkozó ügyrendjét az 1899 :XV. t.-c. 19. §-a értelmében az igazságügyminister állapította meg. Mivel azonban a közigazgatási biróság ügyrendjének megállapítása az 1896 : XXVI. t.-c. 155. §-a értelmében a ministerium hatáskörébe tartozik: a javaslat annak az ügyrendnek megállapítását, amely a szóbanlevő ügyek elintézésének részletes módját fogja meghatározni, szintén a ministeriumra bízza. A közigazgatási birőság december l-ig köteles a panaszokat érdemlegesen elintézni és az ügyiratokat a központi választmányhoz visszaküldeni, ugy, amint ez jelenleg az 1899 : XV. t.-c. 152. §-a szerint a kir. Curiára nézve ki van mondva. 7. A végleges névjegyzék. A 68. §-hoz. A névjegyzékek különböző időpontban válnak véglegesekké ahhoz képest, hogy az érdekeltek a 65. §. értelmében élnek-e panaszszal, vagy nem, s hogy a központi választmány a 66. §. értelmében foganatositott-e hivatalból törlést, s ha igen, a törlés ellen nyujtottak-e be panaszt vagy nem? Ha panasszal a 65. §. értelmében senki sem élt, s a központi választmány hivatalból törlést sem foganatosított: az október 15-iki határidő lejártával válik véglegessé a névjegyzék. Ha panasszal a 65. §. értelmében senki sem élt ugyan, de a központi választmány törlést foganatosított, csak a törlés elleni panasz benyújtásának végső határideje: november 15-ike után következhetik be a névjegyzék véglegessé válása. Végül, ha akár a 65., akár a 66. §. alapján panaszt nyújtottak be: csak a panaszoknak a közigazgatási birőság által való érdemleges elintézése után, aminek legkésőbb december 1-éig kell megtörténnie, lehet véglegessé a névjegyzék. Ennélfogva a véglegessé válás időpontja egységesen meg nem állapitható; csupán annyi bizonyos, hogy legkésőbb december 1-éig az összes névjegyzékek véglegessé válnak. Ezek szem előtt tartásával intézkedik ebben a kérdésben a 68. §. első bekezdése. Gyakorlati jelentősége ennek az intézkedésnek abban van, hogy a központi választmány akkor, amidőn a véglegessé válás a szóbanlevő bekezdés értelmében megállapítható, tehát a körülményekhez képest már december 1-je előtt is megkezdheti a végleges névjegyzékek tényleges összeállítását. Az 1899 : XV. t.-c. 150. §-a szerint a végleges névjegyzéket négy-négy hiteles példányban kell összeállítani. A javaslat 68. §-ának második bekezdése a névjegyzék 'példányszámát ötben állapítja meg. Öt példányra azért lesz szükség, mert a decentralizált szavazási rendszer következtében a választás céljára a jelenlegi egy példány nem elegendő, hanem két példány fog kívántatni: egy a választási elnök Répvh. iromány. 1910—1915. XXIII. kötet. 17