Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

635. szám. 57 41. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét már betöltötte, az első bekezdésben emiitett esetben a jelen törvény alapján őt egyébként megillető nyugdíjnál magasabb összegű njjtjgdíjban lehet részesíteni. Ilyen esetben az engedélyezendő nyugdíj összegét a minister (állami számvevőszék elnöke) esetről-esetre határozza meg, ez az összeg azonban nem haladhatja meg a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámítható javadalmazásnak összegét. A fenti határozmányok az ideiglenes minőségben alkalmazott, valamint azokra a tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra is kiterjednek, akik a jelen törvény alapján beszámítható szolgálati idejüknek kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték volt. Az első bekezdésben említett esetben az évi sególydíj élvezetében állott gyakornok részére is lehet — a segélydíj 80 százalékát meg nem haladó — nyugdíjat engedélyezni. A m. kir. állami rendőrségnél, a m. kir. határrendőrségnél, a m. kir. pénzügyőrségnél, a m. kir. csendőrségnél, a bírósági fogházaknál, az országos büntető intézeteknél, az állami erdészetnél ós a kincstári fém- és sóbányászatnál alkalmazott — s szolgálatot fegyver alatt teljesítő — olyan rangosztályba nem sorozott havidijast, altisztet, szolgát vagy őrt, aki minden kétséget kizárólag az ellenszegülőkkel folytatott harczban, vagy más a szolgálat teljesítése közben előállott viadalban, illetőleg szolgálat közben vagy amiatt ért orvtámadás folytán szerzett sérülése következtében vált mindennemű állami szolgálatra teljesen képtelenné, — szolgálati idejére, valamint arra való tekintet nélkül, hogy ideiglenes vagy végleges minőségben volt-e alkalmazva, —«, nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámítható javadalmazásnak teljes összegével felérő nyugdíjban kell részesíteni. Ezt a határozmányt a ministerium rendeleti úton kiterjesztheti az alkalmazottaknak más, de a felsoroltakéhoz hasonló szolgálatot teljesítő csoportjaira. A fentebb emiitett összes kedvezményes nyugdijakat csak a pónzügyminister előzetes hozzájárulásával és esak olyan esetekben lehet engedélyezni, ha a szolgálatkóptelenséget előidéző baleset, rendkívüli esemény vagy sérülés és a teljes szolgálatkóptelenség megállapitása között három évnél hosszabb idő nem telt el. Az összes fenti, határozmánysok a napszámosokra és a munkásokra nem terjednek ki. A jelen törvény határozmányai alá tartozó összes állami alkalmazottak, akiknek az 1907. évi XIX. törvényczikk értelmében baleset esetére kártalanításra van igényük, üzemi, vagy az 1907. évi XIX. törvényczikk 9. szakaszában emiitett baleset esetén, úgy maguk, mint hozzátartozóik részére, az 1907. évi XIX. törvényczikk VEL fejezetébea megállapított kártalanításnak megfelelő ellátásra tarthatnak igényt abban az esetben, ha az alkalmazott, illetőleg hozzátartozói részére a jelen törvény egyéb határozmányai alapján járó ellátás az emiitett kártalanitás összegét el nem érné. &yen esetekben a jelen törvény alapiján járó ellátás és az 1907. évi XIX. törvényczikk VII. fejezetében megáHapitott kártalanítás közötti külömbözetet a nyugdijat czíménél üzemi balesetből Mfoiyé kártalanitás czímén kell elszámolni 4$. §. Úgy az ideiglenesen, mint a véglegesen nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga kérelmére a minister (állami számvevőszék elnöke) naegKéípv'h. iromány. 101C—1915. XXII. kötet. . 8 •