Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

58 635. szám. engedheti a nyugdíjnak egy összegben való megváltását abban az esetben, ha a nyugdíjas minden további igényéről lemond és ha korához és egészségi állapotához mért valószínű élettartamát közhatósági orvosi bizonyitványnyal igazolja. A nyugdíjnak megváltását olyan nyugdíjas, akinek neje van, csak nejének beleegyezésével, olyan nyugdíjas pedig,' akinek a 68. szakaszban meghatározott életkort még el nem ért gyermeke van, csak a gyámhatóság jóváhagyásával kérheti. A nyugdíjnak megváltását a minister (állami számvevőszók elnöke) csak figyelmet érdemlő esetekben engedélyezheti s a megváltási összeget esetrőlesetre határozza meg. A megváltási összeget a nyugdíjnak — vagy ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga lakbórnyugdijat is élvez, a nyugdíj és lakbérnyugdij együttes összegének — legfeljebb annyiszorosával lehet megállapítani, mint ahány évig a megváltást kérő nyugdíjas a közhatósági orvosi bizonyítvány szerint még elélhet, azonban a megváltási összeg nem haladhatja meg a nyugdíj megállapításánál alapul szolgált beszámítható javadalmazás és az élvezett lakbérnyugdij együttes összegének kétszeresét. A megváltott nyugdijat még akkor sem lehet újból folyósítani, ha az illető hajlandó lenne a megváltási összeget visszatéríteni. A 7. szakasz alapján engedélyezett, továbbá a 45. szakasz alapján meghagyott vagy újból engedélyezett nyugdíj, valamint a napszámosnak ós a munkásnak nyugbóre megváltás tárgya nem lehet. ' 44. §. A már folyósított nyugdijat, lakbérnyugdijat, és nyugbért be kell szüntetni a következő esetekben : 1. ha a nyugalomba helyezett magyar 'állampolgárságát elveszti; 2. ha a nyugalomba helyezett a nainisternek (állami szám vevőszók elnökének) előzetes engedélye nélkül idegen hatalom szolgálatába lép; 3. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre itéli, vagy ha olyan büntetendő cselekmény miatt itóli el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amelylyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; 4. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jogerős Ítélettel szabadságvesztés-büntetésre itóli a hivatalvesztésnek kimondása nélkül; 5. ha a nyugalomba helyezett a ministemek (állami számvevőszék elnökének) előzetes engedélye nélkül állandóan a magyar szent korona országainak, a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, illetőleg Boszniának ós Herczegovinának határain kivül tartózkodik; 6. ha a nyugalomba helyezés után kiderül, hogy a nyugalomba helyezett még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék. Ilyen esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani s a nyugellátást nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el; , 7. ha a nyugalomba, helyezés után már a nyugalomba helyezés időpontjában fennállott olyan körülmény derül, ki, amelynek ismeretében nyugelláfcá