Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

635. szám. 47 21. §. A hadjáratban részt vett, valamint a hadifogságba esett alkalmazott ellátásának megállapításánál hadi év hozzászámitásának van helye, a kato­nai egyének ellátását szabályozó törvény erre vonatkozó határozmányainak megfelelő módon. 22. §. A hadjárat alatt úgy a katonai, mint a polgári állami szolgálatra kép­telenné vált tisztviselő, altiszt és szolga nyugdíjának megállapításánál vagy a katonai vagy a polgári ellátási szabályokat kell alkalmazni aszerint, hogy az illetőre nézve melyek az előnyösebbek; feltéve, hogy úgy a katonai, mint a polgári állami szolgálatra való képtelenséget a katonai ellátási szabályok rendelkezései értelmében alakított felülvizsgáló bizottság állapította meg, amelyhez azonban ilyen esetekben a szolgálatképesség megvizsgálása végett a belügyminister által e czélra kirendelt polgári közhatósági orvost is meg kell hivni. A fentiek szerint akár a katonai, akár a polgári ellátási szabályok alap­ján megállapított nyugdíjból katonai, illetőleg honvédelmi nyugdíj gyanánt csak azt az összeget lehet elszámolni, amely a beszámítható katonai szol­gálati idő és a katonai szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadal­mazás alapján járó nyugdíjnak felel meg, mig az ezenfelül, az összes beszá­mítható szolgálati idő alapul vétele mellett a r olgári ellátási szabály ok szerint esetleg járó többletet a polgári nyugdíjak czímón kell elszámolni. Ha a katonai szolgálatra a hadjárat alatt alkalmatlanná vált tisztviselő, altiszt vagy szolga a polgári állami szolgálatra még képesnek találtatik, a katonai ellátási szabályok alapján járó nyugdíjra igényt nem tarthat s ellá­tási igényéit a polgári alkalmaztatásban később bekövetkező szolgálatkópte­lenség esetén is kizárólag a jelen törvény határozmanyai szerint kell elbírálni. Ez a határozmány a katonai ellátási szabályok alapján járó sebesülési pót­díjnak megállapítását nem gátolja. 23. §. Beszámítható javadalmazás: a) a rendszeresített fizetés, segélydíj, bér és zsold; b) a fizetés (bér vagy zsold) kiegészítő részét képező, a fizetés (bér vagy zsold) természetével bíró, törvényen, illetményszabályzaton vagy állami költ­ségvetésen alapuló s nem kizárólag a hivatalos működés tartamára engedé­lyezett pótlék (személyi pótlék, segélydíjpótlék, korpótlék, jogi pótlók, képe­sítési pótlók, szaktanulmányi pótlék) ; e) a m. kir. csendőrségnél rendszeresített szolgálati pótdíj. A m. kir. csendőrségnél rendszeresített havidíj a rendszeresített fizetés­sel egyenlő. Utoljára élvezett beszámítható javadalmazás alatt a fentiek szerint beszámítható azt a javadalmazást kell érteni, amelynek felvételére a tiszt­viselőnek, altisztnek vagy szolgának a tényleges szolgálatban utoljára igénye volt. A konstantinápolyi consuli főtörvényszéknél, valamint az egyptomi vegyes bíráskodás körében alkalmazott olyan magyar tisztviselőnél, altisztnél ós szolgánál, aki magj-ar állami szolgálatát az ellátási igény fenntartásának biztosítása mellett a kormány beleegyezésével hagyta abba, beszámítható javadalmazásnak a fentiek szerint beszámítható azt a javadalmazást kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom