Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

48 635. szám. tökinteni, amelyre az illetőnek a tényleges szolgálat megszűnésekor a magyar tisztviselői, altiszti vagy szolgai állása alapján igénye lenne, ha mindvégig magyar állami szolgálatban maradt volna. 24. §. Beszámítható javadalmazásnak nem tekinthetők mindazok az illetmények, amelyek a 23. szakaszban nincsenek felsorolva, mint például: a tiszteletdíjak, a működési, helyi, tiszti, családi vagy drágasági pótlékok, a lakáspénzek vagy a természetben élvezett lakásoknak értéke, a sebesülési pótdíjak, a vitézségi arany- vagy ezüstéremmel járó pótdíjak, a természetben kiszolgáltatott járandóságok, élelmezések és ellátások, a földek értéke, a fajárandóság, a sójárandóság, az utazási-, napidíj-, lótartási-, szolgatartási-, világítási-, irodai-, egyenruha- ós kenyérátalányok, a tandíjak, a leczkepónzek, valamint általában mindazok az illetmények, amelyek csak bizonyos teljesítések fejében vagy csak időről-időre engedélyeztettek, továbbá a jutalmak, az osztalékok, a jutalékok, az eladási vagy beszerzési járulékok és máa hasonló illetmények, végül olyan járandóságok, ámeneket a tisztviselő, altiszt vagy szolga nem az államkincstárból vagy nem. a kormány kezelése alatt álló közalapokból vagy közalapítványokból élvez. 25. §. Úgy az állandó, mint az egyszersmindenkorra szóló ellátásokat mindig egész koronákban kell megállapítani; a megállapításnál az ötven fillérig terjedő részösszeget el kell hagyni, az ötven fillérnél nagyobb részösszeget ellenben egész koronának kell venni. 26. §. Az alkalmazottaknál, úgy az állandó, mint az egyszersmindenkorra szóié ellátások folyósítására az igény azzal a nappal áll be, amelylyel az alkalmazott a tényleges szolgálat köteléke alól felmentetett. A 36. szakaszban említett esetben a tényleges szolgálatban újból nem alkalmazott tisztviselőt, altisztet vagy szolgát megillető nyugdíjnak folyósítására az igény a nyugdíjat megállapító ministeri (állami számvevőszéki elnöki) határozat keltének napjával áll be. Özvegyeknél és árváknál az igény az ellátások folyósítására a tisztviselő, altiszt vagy szolga halálának vagy holttá nyilvánitásának napjával, utószülött árváknál pedig az árva születésének napjával áll be. Eltűnt ós fel nem található tisztviselő, altiszt vagy szolga nejénél és gyermekeinél az igény az ellátások folyósítására a tisztviselő, altiszt vagy szolga eltűnésének napjával áll be. Nőalkalmazottak árváinál az igény a nevelési járulók folyósítására, ha a gyermekek édes atyja a nőalkalmazottat túléli, az atya halálának vagy holttá nyilvánitásának napjával áll be abban az esetben, ha a gyermekek édes atyja nem teljesen vagyontalan és keresetkóptelen; ha pedig a gyermekek édes atyja teljesen vagyontalan és keresetképtelen, az igény a nevelési járulék folyósítására a teljes vagyontalanságnak és keresetképtelenségnek bekövetkeztével áll be. Szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árváknál az