Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CX. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

440 CX. szám. 41. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét már betöltötte, az első bekezdésben emiitett esetben a jelen törvény alapján őt egyébként megillető nyugdíjnál magasabb összegű nyugdíjban lehet részesí­teni. Ilyen esetben az engedélyezendő nyugdíj összegét a minister (állami számvevőszék elnöke) esetről-esetre határozza meg, ez az összeg azonban nem haladhatja meg a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámítható javadalmazásnak összegét. A fenti határozmányok az ideiglenes minőségben alkalmazott, valamint azokra a tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra is kiterjednek, akik a jelen törvény alapján beszámítható szolgálati idejüknek kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték volt. Az első bekezdésben emiitett esetben az évi sególydíj élvezetében állott gyakornok részére is lehet — a sególydíj 80 százalékát meg nem haladó — nyugdíjat engedélyezni. A m. kir. állami rendőrségnél, a m. kir. határrendőrsógnél, a m. kir. pénzügyőrségnél, a m. kir. csendőrségnél, a bírósági fogházaknál, az orszá­gos büntető intézeteknél, az állami erdészetnél és a kincstári fém- ós sóbá­nyászatnál alkalmazott — s szolgálatot fegyver alatt teljesítő — olyan rang­osztályba nem sorozott havidíjast, altisztet, szolgát vagy őrt, aki minden kétséget kizárólag az ellenszegülőkkel folytatott harczban, vagy más a szol­gálat teljesítése közben előállott viadalban, illetőleg szolgálat közben vagy amiatt ért orvtámadás folytán szerzett sérülése következtében vált minden­nemű állami szolgálatra teljesen képtelenné, — szolgálati idejére, valamint arra való tekintet nélkül, hogy ideiglenes vagy végleges minőségben volt-e alkalmazva, — a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámítható java­dalmazásnak teljes összegével felérő nyugdíjban kell részesíteni. Ezt a hatá­rozmányt a ministerium rendeleti úton kiterjesztheti az alkalmazottaknak más, de a felsoroltakéhoz hasonló szolgálatot teljesítő csoportjaira. A fentebb emiitett összes kedvezményes nyugdijakat csak a pónzügy­minister előzetes hozzájárulásával és csak olyan esetekben lehet engedélyezni, ha a szolgálatképtelenséget előidéző baleset, rendkívüli esemény vagy sérülés ós a teljes szolgálatkóptelenség megállapítása között három évnél hosszabb idő nem telt el. Az összes fenti határozmányok a napszámosokra ós a munkásokra nem terjednek ki. A jelen törvény határozmányai alá tartozó összes állami alkalmazottak, akiknek az 1907. évi XIX. törvényczikk értelmében baleset esetére kárta­lanításra van igényük, üzemi, vagy az 1907. évi XIX. törvényczikk 9. sza­kaszában említett baleset esetén, úgy maguk, mint hozzátartozóik részére, az 1907. évi XIX. törvényczikk VII. fejezetében megállapított kártalanítás­nak megfelelő ellátásra tarthatnak igényt abban az esetben, ha az alkalma­zott) illetőleg hozzátartozói részére a jelen törvény egyéb határozmányai alapján járó ellátás az emiitett kártalanítás összegét el nem érné. Hyen ese­tekben a jelen törvény alapján járó ellátás és az 1907. évi XIX. törvény­ezikk VII. fejezetében megállapított kártalanítás közötti külömbözetet a nyug­dijak ezímónól üzemi balesetből kifolyó kártalanítás czímén kell elszámolni 43. §. Úgy az ideiglenesen, mint a véglegesen nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga kérelmére a minister (állami számvevőszék elnöke) meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom