Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.
Irományszámok - 1910-CX. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról
440 CX. szám. 41. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét már betöltötte, az első bekezdésben emiitett esetben a jelen törvény alapján őt egyébként megillető nyugdíjnál magasabb összegű nyugdíjban lehet részesíteni. Ilyen esetben az engedélyezendő nyugdíj összegét a minister (állami számvevőszék elnöke) esetről-esetre határozza meg, ez az összeg azonban nem haladhatja meg a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámítható javadalmazásnak összegét. A fenti határozmányok az ideiglenes minőségben alkalmazott, valamint azokra a tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra is kiterjednek, akik a jelen törvény alapján beszámítható szolgálati idejüknek kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték volt. Az első bekezdésben emiitett esetben az évi sególydíj élvezetében állott gyakornok részére is lehet — a sególydíj 80 százalékát meg nem haladó — nyugdíjat engedélyezni. A m. kir. állami rendőrségnél, a m. kir. határrendőrsógnél, a m. kir. pénzügyőrségnél, a m. kir. csendőrségnél, a bírósági fogházaknál, az országos büntető intézeteknél, az állami erdészetnél és a kincstári fém- ós sóbányászatnál alkalmazott — s szolgálatot fegyver alatt teljesítő — olyan rangosztályba nem sorozott havidíjast, altisztet, szolgát vagy őrt, aki minden kétséget kizárólag az ellenszegülőkkel folytatott harczban, vagy más a szolgálat teljesítése közben előállott viadalban, illetőleg szolgálat közben vagy amiatt ért orvtámadás folytán szerzett sérülése következtében vált mindennemű állami szolgálatra teljesen képtelenné, — szolgálati idejére, valamint arra való tekintet nélkül, hogy ideiglenes vagy végleges minőségben volt-e alkalmazva, — a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámítható javadalmazásnak teljes összegével felérő nyugdíjban kell részesíteni. Ezt a határozmányt a ministerium rendeleti úton kiterjesztheti az alkalmazottaknak más, de a felsoroltakéhoz hasonló szolgálatot teljesítő csoportjaira. A fentebb emiitett összes kedvezményes nyugdijakat csak a pónzügyminister előzetes hozzájárulásával és csak olyan esetekben lehet engedélyezni, ha a szolgálatképtelenséget előidéző baleset, rendkívüli esemény vagy sérülés ós a teljes szolgálatkóptelenség megállapítása között három évnél hosszabb idő nem telt el. Az összes fenti határozmányok a napszámosokra ós a munkásokra nem terjednek ki. A jelen törvény határozmányai alá tartozó összes állami alkalmazottak, akiknek az 1907. évi XIX. törvényczikk értelmében baleset esetére kártalanításra van igényük, üzemi, vagy az 1907. évi XIX. törvényczikk 9. szakaszában említett baleset esetén, úgy maguk, mint hozzátartozóik részére, az 1907. évi XIX. törvényczikk VII. fejezetében megállapított kártalanításnak megfelelő ellátásra tarthatnak igényt abban az esetben, ha az alkalmazott) illetőleg hozzátartozói részére a jelen törvény egyéb határozmányai alapján járó ellátás az emiitett kártalanítás összegét el nem érné. Hyen esetekben a jelen törvény alapján járó ellátás és az 1907. évi XIX. törvényezikk VII. fejezetében megállapított kártalanítás közötti külömbözetet a nyugdijak ezímónól üzemi balesetből kifolyó kártalanítás czímén kell elszámolni 43. §. Úgy az ideiglenesen, mint a véglegesen nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga kérelmére a minister (állami számvevőszék elnöke) meg-