Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CX. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

CX. szám. 441 engedheti a nyugdíjnak egy összegben való megváltását abban az esetben, ha a nyugdíjas minden további igényéről lemond és ha korához és egészségi éllapotához mért valószínű élettartamát közhatósági orvosi bizonyitványnyal igazolja. A nyugdíjnak megváltását olyan nyugdíjas, akinek neje van, csak nejének beleegyezésével, olyan nyugdíjas pedig, akinek a 68. szakaszban meghatározott életkort még el nem ért gyermeke van, csak a gyámhatóság jóváhagyásával kérheti. A nyugdíjnak megváltását a minister (állami számvevőszék elnöke) csak figyelmet érdemlő esetekben engedélyezheti s a megváltási összeget esetrőlesetre határozza meg. A megváltási összeget a nyugdíjnak — vagy ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga lakbérnyugdijat is élvez, a nyugdíj és lakbérnyugdij együttes összegének — legfeljebb annyiszorosával lehet megállapítani, mint ahány évig a megváltást kérő nyugdíjas a közhatósági orvosi bizonyítvány szerint még elélhet, azonban a megváltási összeg nem haladhatja meg a nyugdíj megállapításánál alapul szolgált beszámítható javadalmazás és az élvezett lakbérnyugdij együttes összegének kétszeresét. A megváltott nyugdijat még akkor sem lehet újból folyósítani, ha az illető hajlandó lenne a megváltási összeget visszatéríteni. A 7. -szakasz alapján engedélyezett, továbbá a 45. szakasz alapján meghagyott vagy újból engedélyezett nyugdíj, valamint a napszámosnak és a munkásnak nyugbóre megváltás tárgya nem lehet. 44. §. A már folyósított nyugdijat, lakbérnyugdijat és nyugbért be kell szüntetni a következő esetekben: 1. ha a nyugalomba helyezett magyar állampolgárságát elveszti; 2. ha a nyugalomba helyezett a ministernek (állami számvevőszék elnökének) előzetes engedélye nélkül idegen hatalom szolgálatába lép; 3. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéli, vagy ha olyan büntetendő cselekmény miatt itóli el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amelylyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; •4. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jogerős Ítélettel szabadságvesztés-büntetésre itéli a hivatalvesztésnek kimondása nélkül; 5. ha a nyugalomba helyezett a ministernek (állami számvevőszék elnökének) előzetes engedélye nélkül állandóan a magyar szent korona országainak, a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, illetőleg Boszniának és Herczegovinának határain kívül tartózkodik; 6. ha a nyugalomba helyezés után kiderül, hogy a nyugalomba helyezett még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassák. Ilyen esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani s a nyugellátást nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el; 7. ha a nyugalomba helyezés után már a nyugalomba helyezés időpontjában fennállott olyan körűiménj derül ki, amelynek ismeretében nyugellátá Képvfa. iromány. 1910—1915. 'XXII. kötet. 56