Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-633. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről

633. szám. 19 cselekményeket pedig, ha háború idején követik el, a törvény súlyosabb büntetéssel sújt Ezek a rendelkezések azonban nem nyújtanak minden irányban kellő védelmet azoknak az állami érdekeknek, a melyeknek hathatós büntetőjogi védelme háború idején különösen fontos. Ep ezért fennálló büntetőjogszabályaink kiegészitése és némi módosítása mutatkozik szükségesnek. Ezt a kiegészitést és módosítást tartalmazza a 13. §. Áss 1. ponthoz. A 13. §-nak 1. pontja 1. pontja az 1878 : V. t.-cz. (Btk.) 144. §-ának rendelkezései alá vonja és igy élethosszig tartó fegyházbüntetéssel sújtja a Btk. 455. §-ában meghatározott kémkedést, ha az háború idején követtetik el. A fennálló jog szerint a Btk. 455. §-ában meghatározott kémkedést követi el, a ki az állam hadi erejére és hadi védelmére vonatkozó intézkedéseket, tárgyakat, melyekről tudja, vagy tudhatja, hogy titokban tartandók, béke -idején azzal a szándékkal kémleli ki, hogy azokról más államot értesitsen. Ha valaki ezt a cselekményt háború idején követi el abból a czélból, hogy a kémkedés eredményéről az ellenséget értesítse, arra a 455. §. a mely csak a béke idejére szól, nem volna alkalmazható, másrészt az ily cselekmény nem esnék a 144. §. rendelkezése alá sem, mert a 144. §. csak a kémkedés eredményének az ellenséggel közlését nyilvánítja hűtlenség bűntettének. E szerint a közlést megelőző kémkedés csak előkészítő cselekménynek volna tekinthető, a mely egyáltalán nem esnék büntetés alá, vagy legfeljebb hűtlenség bűntettének kísérletét állapítaná meg, a mi hogy lehetséges-e, vitás. Ezért szükségesnek mutatkozik, hogy a háború idején elkövetett ily kémkedés büntethetősége megállapittassék ós hogy a cselekmény ugyanoly büntetéssel sujtassók, mint a 144. §-ban meghatározott hűtlenség. A 2. ponthoz. A 13. §. 2. pontja súlyosabb büntetést — öt évig terjedő börtönt — állapit meg a törvény vagy a hatóságok törvényes rendelete, osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet ós a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen irányuló izgatás büntetéséül, a mely izgatást a Btk. 172. §-a akár béke, akár háború idején két évig terjedő államfogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújt. Kétségtelen, hogy háború idején a törvényes rend uralmának fentartása és a társadalom egyes csoportjainak békés együttélése fokozottabb jelentőségű érdek. A ki ezt az érdeket a Btk. 171. §-ában meghatározott módon izgatással veszélyezteti, az állam létérdeke ellen tör s közvetve az állam külellenségét támogatja, ugy, hogy a hűtlenség bűntettével határos cselekménye ellen az államfogházbüntetós kielégítő védelmet nem nyújt. A S. ponthoz. Ugyanez a nézőpont volt irányadó abban az esetben, ha a magánosok elleni erőszaknak a Btk. 177. §-ában meghatározott cselekménye háború idején követtetik el (13. §. 3. pont). A munkabér felemelése vagy leszállítása végett alkalmazott erőszak, bántalmazás vagy fenyegetés, a munka megkezdésének vagy folytatásának megakadályozására szolgáló csoportosulás büntetésének felemelését hat havi fogházról három évig terjedhető börtönre indokolja az a körülmény is, hogy a háború által teremtett kényszerhelyzetben az emiitett jogtalan eszközök sokkal nyomatékosabb hatást gyakorolnak. A 4. ponthoz. Háború idején a sztrájk ós a kizárás (boykott) nem csupán a munkaadók és a munkások gazdasági érdekeinek érvényesítésére szolgáló eszköz, hanem a mennyiben a hadviselés megnehezítésére vagy meghiúsítására irányul, közvetlen állami érdeket sért vagy veszélyeztet. Mig tehát békében csak a fenyegetés ós a bántalmazás, a mely sztrájk vagy kizárás 3*