Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-633. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről

18 633. szám. hivása és az esküdtszék megalakitása a háború és mozgósítás esetén beálló atazási nehézségeknél, valamint az esküdtek egy részének hadköteles voltánál fogva majdnem lehetetlen. Mindazokat az esküdtbirósági hatáskörbe tartozó bűncselekményeket tehát, a melyek a hadviselés érdekét érintik, ezekre az érdekekre való tekintettel a kir. törvényszékek hatáskörébe kell utalni. A hadviselés érdekét érintő bűncselekményeken kivül az eljárás leggyorsabb lefolytatását még olyan bűncselekmények is megkívánják, a melyek természetüknél fogva nem irányulnak ugyan közvetlenül a katonai érdekek ellen, de elkövetésük módja következtében bizonyos esetekben a hadviselés érdekét szintén érinthetik. Ilyenek a gyilkosság, szándékos emberölés, védtelen állapotban való elhagyás, rablás, halált okozó súlyos testi sértés, személyes szabadság megsértése, ha ezeket a bűncselekményeket például valamely katonai parancsnokkal szemben, a hadipónztárra vonatkozólag vagy a hadi czélokra szükséges hadi szállítások ellen követnék el. Ezekre a nehézkes eljárású esküdtbiráskodás szintén nem tartható fenn. De nem tartható fenn a nyomtatvány útján elkövetett bűncselekményekre sem, mert ezek a hadviselés érdekeit úgy közvetlenül, mint közvetve nagy mértékben veszélyeztethetik. Másrészt az esküdtbiróságok működésének egészben való, vagyis az esküdtbirósági hatáskörbe eső összes bűncselekményekre kiterjedő felfüggesztését szintén lehetővé kell tenni, mert azoknak leggyorsabb lefolytatását fontos igazságszolgáltatási, állami, közrendi és közbiztonsági érdekek követelhetik vagy kívánatossá tehetik oly vidéken, a hol esküdtbiróságtól mozgalmas időkben részrehajlatlan működést várni nem lehet és a hol fennállhat az az aggodalom, hogy az esküdtszékek ezekben az időkben oly irányú határozatokat hozhatnak, a melyek a hadjárat, az állam, a közrend és a közbiztonság érdekeivel ellenkezhetnek. Hogy az egyes bűncselekmények a fentemiitett érdekek szolgálatában legrövidebb idő alatt megtorlásban részesülhessenek, szükséges, hogy a bíróságokat az eljárás lefolytatásánál a bírói illetékességre és hatáskörre vonatkozó rendelkezések ne akadályozzák. Háborús időben ugyanis előfordulhat az az eset, hogy az illetékes vagy hatáskörrel biró bíróság vagy egyáltalán nem működhetik, vagy hogy az meg nem közelíthető, vagy hogy a miatt, mert székhelye a tett elkövetésétől távol van, a bizonyító eljárás csak sok időt igénylő nehézséggel, esetleg egyáltalán nem folytatható le. Ezekben az esetekben tehát, a melyek természetesen csak a legritkábban fognak előfordulni, szükséges, hogy a polgári büntető bíróságok akkor is eljárhassanak, ha a Bp. szerint illetékességgel nem is birnak ós hogy kir. járásbíróság törvényszéki hatáskörbe eső bűnügyben is ítélkezhessek vagy megfordítva. Minthogy ezek a rendkívüli intézkedések a Bp.-ban megszabott eljárás keretébe nem illeszthetők ós úgy természetüknél fogva, mint az eljárás minél gyorsabb lefolytathatásának érdekében külön szabályozást követelnek: a 12. §. utolsó pontja felhatalmazást ad arra, hogy a polgári büntető bíróságoknál gyorsított bűnvádi eljárás nyerjen alkalmazást. A 13. §-hoz. Büntető törvénykönyveinkben több rendelkezés van, a mely csak háború idején alkalmazható. Ezek részben oly cselekményekre vonatkoznak, a melyek csak akkor büntetendők, ha a tettes háború idején követi el azokat. Más