Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.
Irományszámok - 1910-584. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez a kisvárda-nyirbaktai helyi érdekű vasut engedélyezésének és a Szabolcs vármegyei helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről
86 584. szám. Korláttal ellátandó hidakon nemcsak a tartószerkezeteken, hanem a csatlakozó falazatokon is kell korlátot alkalmazni, továbbá a pályaszerkezetet akként kell létesiteni, hogy kétoldalú korlát esetén a korlátok között levő teljes szélesség, oly esetekben pedig, a midőn egyoldalú korlát engedólyeztetetik, a korlát felé eső oldal járható legyen. A nyilt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában 6.000 kilogramm keréknyomás ós a vasúti vashidakra vonatkozó fentebb emiitett szabályrendeletben megállapított igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők. Oly vonalrészeken, a melyeknek elsőrendű vasúti felépitmény lesz alkalmazandó, az alépítmény is elsőrendű vasutaknak megfelelően állitandó elő. Támasztó és bélésfalak épitóséhez kő, tégla, vagy portlandczement betonanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy portlandczement betonból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállitandók; megjegyeztetvén, hogy fatartó szerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állitandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a tartószerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban, vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és állomási hozzájáró utakban a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású áteresztők vagy hidak építendők, melyek, ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik, a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók: 0'30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett útáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy-, vagy vörösfenyőfa tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozólag, < hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán Pontosabb közutakon épitendő műtárgyakra nézve az érvényben lévő közúti szabványtervek mérvadók Altalános érvénnyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, me-. lyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hidfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni.
