Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-584. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez a kisvárda-nyirbaktai helyi érdekű vasut engedélyezésének és a Szabolcs vármegyei helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről

584. szám. 87 Hidak ós áteresztők, támasztó- és. bélésfalak, valamint általában alapo­zást igénylő más épitmények és munkák is minden körülmények közt telje­sen hordképesen, kellően szilárdan és akképpen alapozandók, hogy az alap­nak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámo­sása, felázása, vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben a terep- ás talajviszonyoknak és a még egyéb­ként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és épít­ményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt, vagy előirandó feltételeknek megfelelően, az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0'80 mé­ternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad elő­állítani, továbbá még legkedvezőbb viszonyok és a legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően szóles és a terep szinvonalától mérve legalább 0­80 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis portlandczement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad hasz­nálni. A vastartószerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon ada­tokat, melyek arra a czélra. szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvény­ben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek meg­felelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, útáthelyezósek és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavi­csolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 méter hosszúságban 15 czentiméter, azontúl pedig 10 czentiméter vas­tagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre meg állapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásról, vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helyben­hagyó, vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, — valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0 15 méter vastag kőalappal és 015 méter vastag kavicsboritással létesít mdők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgáinak, rendszerint 10 czenti­méter vastag kavicsréteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 czentiméter vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára 400 m 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legaláb 1.000 m 2-nyi, a czélra alkalmas fek­vésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős,

Next

/
Oldalképek
Tartalom