Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.
Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
6S 572. szám. A kivitel megoszlása tehát sokkal kevésbbé egyenletes, mint a behozatal megoszlása; legjellegzetesebb vonása az, hogy a belga kikötőkbe irányuló export — nagy ingadozásokkal ugyan — egy évtized alatt igen számottevő gyarapodást mutat, a mi kétségen kivül gyümölcse azoknak az áldozatoknak, melyeket Bulgária tengeri kikötőinek (Várna és Burgas) és a kereskedelmi tengerészeinek fejlesztése érdekében állandóan hoz. A szerződéses vámterületre irányuló kivitel meglehetősen stagnál, kivételes magasságot csak az 1904., 1905. és 1909. években ért el, a mikor piacz:iinkra nagymennyiségű bulgár kukoricza, illetve búza szállíttatott. Élénkebb exportot folytat még Bulgária, különösen Francziaország felé (1909-ben 5.045 ezer frank), Olaszország felé (1909-ben 2.732 ezer frank) és Hollandia felé (1909-ben 783 ezer frank), az Egyesült-Államok felé (1909 ben 1.430 ezer frank). A kép teljessége kedvéért szükségesnek tartom még megvilágítani azt, hogy 1906. óta mekkora jelentősége van Bulgáriának ugy a szerződéses vámterületnek, mint azon belül Magyarországnak külkereskedelmi forgalmában. Az erre vonatkozó adatok a következők: Kivitel Bulgáriába a szerződéses Magyarvámterületről országból ezer koronákban 23.188 7.617 30.622 8.997 24.367 8.296 33.912 13.246 33.240 9.633 Ez adatoknál feltűnő mindenekelőtt az, hogy a fentebb közölt bulgár külkereskedelmi statisztikai adatok Bulgáriának ugy behozatali, mint kiviteli forgalmát a szerződéses vámterülettel sokkal nagyobb értékűnek tüntetik fel,mint a vámterületi statisztikának adatai; a nagy eltérés az értékadatoknak eltérő megállapításán felül kétségtelenül annak tudható be, hogy Bulgária a szerződéses vámterülettel való beviteli ós kiviteli forgalma alatt sok oly árút mutat ki, mely a vámterületen csak transitó-árúként szállíttatik át. Az adatok szerint tehát a szerződéses vámterületnek Bulgáriából származó behozatala általában nem nagy jelentőségű; a vámterület összes behozatali értékének rendszerint csak 0 # 3°/°-ára szorítkozik. A szerződéses vámterület kivitele Bulgária felé rendszerint többszörösen meghaladja ugyan az onnan*származó behozatalt, igy is azonban a szerződéses vámterület összes kivitelének körülbelül csak l°/o-át képviseli. Magyarország összbehozatalának a Bulgáriából való behozatal az 1906 — 1910. években 047, 041, 010, 0-31 és 046 százalékát, összkivitelében pedig a Bulgáriába való kivitel 0 51, 0'56, 0-52, 0-78 és 0'56 százalékát tette. Az 1906. év márczius hó 12-étől a szerződéses vámterület és Bulgária között létesített és évről-évre diplomácziai úton meghosszabbított legnagyobb kedvezményi viszony hatálya alatt, a miként a fentebb közölt statisztikai adatok vizsgálatánál kimutattam, külkereskedelmi forgalmunk ugyan növekedett, de viszonylagosan mégis veszített pozicziójából egyrészt azon erőteljes verseny következtében, melylyel a bulgár piaczon a német ósafranczia ipar megnagyobbodott térfoglalása következtében megküzdenie kellett, másrészt pedig azon ideiglenes jellegű állapot folytán is, mely kereskedelempolitikai téren a szerződéses vámterület és Bulgária között fennáll. Behozatal Bulgáriából a szerződéses Magyarvámterületre országba ezer koronákban 1906 1907 1908 1909 1910 7.512 2.648 6.072 1.739 4.573 1.536 10.086 5 550 9.942 2.954
