Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-523. Törvényjavaslat a városok fejlesztéséről

523. szám, 51 Minthogy a fizetések minimális összegei tekintetében egy már törvényesen elfogadott s ismert rendszer vétetett alapul, az egyes állásoknak a fizetési osztályokba való sorozása pedig a B.) C.) és D.) mellékletek külön indokolásában van ismertetve, itt csak a kedvezőbb megállapításra vonatkozó felhatalmazás megadásának szükségét kell indokolnom. A város — mint már fentebb érintettem — amellett, hogy közigazgatási testület, egyúttal jelentős és sokoldalú gazdaságot üz, saját ipari és kereskedelmi vállalkozásokkal bir, üzemeket és közintézményeket tart fenn. Mindezeknek csak a technikai ügyvitelét látja el külön műszaki személyzet. A városnak tulajdonosi minőségéből eredő összes teendőit azonban ugyanaz a tisztviselői kar végzi, amely a rendes administratiot is ellátja. Ez már magában is azt bizonyitja, hogy a városi tisztviselők ügy- és munkaköre esetleg igen kiterjedt és terhes lehet. Annak a megengedése tehát, hogy a város akaratához ós erejéhez képest esetleg az állami és vármegyei alkalmazottaknál magasabb illetményekben is részesedhessenek, teljesen jogosult és pedig annyival inkább, mert ennek költségeit egyedül az alkalmazó város viseli. A városoknak épen az imént emiitett gazdasági, ipari stb. tevékenységük következtében nagy érdekei fűződnék ahhoz, hogy egyes tiszti állások betöltésére kiváló szakembereket sikerüljön megnyerniük. A város folytonos gondozást és fejlesztést igénylő közegészségügye a hozzá tartozó intézményekkel, a város szabályozása, jogviszonyainak, kereskedelmi ós egyéb ügyleteinek lebonyolítása különleges és életbevágó fontosságú teendőkkel jáiv, a melyek kiváló szaktudás nélkül helyesen el nem láthatók, s amelyeknek felületes ellátása sokkal nagyobb anyagi károkát vonhat maga után, mint amennyit a megtakarított fizetéskülönbözet kitesz. Ám a kiválóbb szakembereknek, ha a város szolgálatába állanak, többé-kevésbbé le kell mondaniok arról a tetemes s a tisztviselői fizetést bizonyára felülmúló jövedelemről, amelyet szabad kereseti pályán szaktudásukkal elérhettek volna. Erre azonban csak úgy lehetnek hajlandók, ha a város fizetés alakjában legalább némi kárpótlást képes nekik nyújtani, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a várost a fizetések megszabásánál nem köti meg valamely § merev rendelkezése, hanem módjában áll az adandó illetményeket az alkalmazni kivánt egyén megnyeréséhez fűződő érdekek arányában állapítani meg. Ha a városokat a tisztviselői fizetések felső határa tekintetében megkötni már az eddig mondottak miatt sem lehetett, még inkább kizárták az ilyenféle intézkedést amaz eltérések, amelyek az egyes városok között fennáll anak. Egyiknél milliókról van szó, a másiknak egész kezelése alig egyszázezer korona. A mig egyiknek szűk mederben folyik az élete, a másik határozott lépésekkel halad előre a fejlődés útján. Itt pangó kisvárosi egyformaság, ott lüktető, előretörő élet, világvárosi intézmények, nagyszabású szükségletek ós feladatok várnak vezetésre, illetőleg megoldásra. Kolozsvár ós Debreczen, Szeged és Pozsony vagyonkezelésének követelményei ép úgy nem hasonlíthatók egyegy kisebb városi törvényhatóságéhoz, mint ahogy Össze nem hasonlithatók vagyonuk és jövedelmeik. Nyíregyháza ós Szentes vagyonügyi adminisztracziója sokkal fokozottabb teendővel és felelősséggel jár, mint Abrudbánya ügyeinek intézése. Módot kell tehát adni arra, hogy a város azon tiszvtiselők számára, a — kiket erre akár munkakörüknél, akár sikeres szolgálatuknál, akár szaktudásuknál fogva érdemeseknek talál, a saját különleges viszonyainak megfelelő több — 7*