Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.
Irományszámok - 1910-531. Törvényjavaslat az Ogulintól Knin irányában létesitendő államvasut megépitéséről
181 531. szám. átalakulása folytán a honvédelmi szempontok léptek előtérbe s ezek mérlegelése alapján ismét az ogulin—knini vasútvonal megépitóse vált első sorban és sürgősen szükségessé. E vasút megépítésének biztosítására a kormány 1905-ben azt a megoldást választotta, hogy a vasút helyi érdekű vasutként épüljön. Ez az állásfoglalás kétségtelenül arra a feltevésre támaszkodott, hogy az állam megterhelése ily módon csekélyebb lesz, mint állami vasút építése esetében. A vasútnak helyi érdekű vasúti alapon való megépítésére akkoriban két tervezet, illetve ajánlat állott rendelkezésre, nevezetesen a »Magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaságié és az »Első délnyugati határőrvidéki helyi érdekű vasút részvénytársaságié. Miután azonban az Ogulintól egészen Kninig, illetve a dalmát határig vezetendő egész vonalról még az egyik társaságnak sem volt kész tervezete, s miután az első helyen emiitett részvénytársaság az ogulin—knini vasúti összeköttetés megvalósítására oly vonalvezetést ajánlott, a mely nagyrészt Bosznia területét vette volna igénybe, a mely megoldás egyfelől államjogi s díjszabási bonyodalmak felidézésével járhatott volna, másfelől a hadászati érdekeket sem elégítette volna ki; miután végül a második helyen emiitett részvénytársaság ajánlatában nem látszott megfelelő garantia e nagyszabású vasuttervezet pénzügyi megoldására, az akkori kormány a tárgyalást a »Magyar Agrár- és Járadékbank«- részvénytársasággal és az ezzel szövetségben álló bécsi Unionbankkal tette folyamatba. E tárgyalások során 1906. évi április hó 6-án oly jegyzőkönyvi megállapodások jöttek létre, a melyek az ogulin—knini helyi érdekű vasút tervezésének és megépítésének biztosítására alkalmasaknak látszottak. E megállapodások miután időközben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ós a Magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaság a szóban levő vasúti összeköttetés megvalósítására a fentnevezett bankokkal érdekközösségbe léptek, 1906. évi augusztus hó 30 án újból jegyzőkönyvbe foglaltattak. E jegyzőkönyv lényegesebb pontjai a következők: »A vasút a magj-ar királyi államvasutakból Ogulin állomásnál vagy annak közelében valamely más alkalmas pontnál kiágazólag Ljubicán, Ottocácon, Gracacon át Knin irányában az ország határáig vezető fővonalból és Ljubicánál vagy más alkalmas pontnál elágazva Zavalján át Bihacig vezető szárnyvonalból álland«. »A vasút tervei 1906. évi augusztus hó 18-ától — mint az előmunkálati engedély kiadása napjától — számított legfeljebb két éven belül elkészítendők, s azok alapján a közigazgatási bejárás elrendelése kérelmezendő *. »A közigazgatási bejárás eredményének a kereskedelemügyi magyar királyi minister által történt elbírálása után ós a tőle vett utasítások szerint a részletes költségvetés, legkésőbb további fél év alatt elkészítendő s az enge délyezési tárgyalás czéljaira előterjesztendő •-. »A helyi érdekű vasút építési ós üzletberendezési féltételeit, valamint a tényleges építési és üzletberendezési tőkét az állandó vasutengedélyezési bizottság javaslata alapján a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja a tervezők meghallgatása és az e részben fennálló szabványos határozmányok lehető figyelembe vételével megállapítani; megjegyezvén, hogy az előzetes tárgyalásoknál tájékozásul amúgy is csak hozzávetőleges alapul vett 63.500.000 korona építési és üzletberendezósi tőke, az engedélyezési tárgyalás e részbeni megállapításaihoz képest esetleg leszállítható vagy felemelhető leend«.
