Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.
Irományszámok - 1910-531. Törvényjavaslat az Ogulintól Knin irányában létesitendő államvasut megépitéséről
531. szám. 185 -»A tervező pénzintézetek részére biztosíttatik, hogy a helyi érdekű vasút engedélyezési feltételeinek megállapításától, illetve az engedélyezési biztosíték letételére való felhívás keltétől számított 5, szóval öt éven belül más vállalkozóknak a megjelölt vasúthálózatra, vagy azzal azonos megitélés alá tartozó vállalatra engedély kiadatni, sem pedig maga az állam ily vasutat vagy vállalatot létesíteni nem fog.« Ezen előjog daczára azonban csak azon feltétel alatt kötelezték magukat a pénzintézetek a vasút megépítésére, ha a tényleges épitési és üzletberendezési tőke nagysága tekintetében a kormány és a pénzintézetek közt teljes megegyezés jön létre. Vagyis a jegyzőkönyv szerint a pénzintézeteket feltétlen előjog illette meg, épitési kötelezettségük hatályba léptének kezdete azonban attól az időponttól tétetett függővé, a midőn a tőkemegállapitást elfogadhatónak találják. Ily körülmények közt nem birt értékkel az a további kikötés, a mely szerint »az esetre, ha á tervezők az emiitett öt év alatt a vasút létesitósét nem biztositanák, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek, a tervezők összes műszaki műveleteit más vállalat által való létesítés vagy állami épités esetére és pedig minden megtérítés nélkül felhasználni.* A jegyzőkönyv kimondotta továbbá, hogy az állam biziositani fogja a tényleges tőkének törzsrészvények kibocsátása utján beszerzendő •35°/o.át.« »A helyi érdekű vasúthálózat üzletét a magyar kir. államvasutak az összes személyforgalomból és a helyi árúforgalomból eredő bevételek feles megosztása mellett fogják kezelni, mig az átmeneti árúforgalmakból származó bevételek a magyar királyi államvasutakat illetik meg.« »Az átmeneti árúforgalomból eredő bevételek fejében a magyar királyi államvasutak a helyi érdekű vasútnak évi átalányösszeget fognak fizetni és pedig a vasút közforgalomba helyezésének időpontjától számitandó 60 év tartamára oly évi átalányösszeget, mely a tényleges töke 65°/°-ának 80°/Q-OS árfolyamon számított névértékű elsőbbségi részvények 5%-os osztalékának felel meg.* »A 60 év letelte után pedig a helyi érdekű vasútnak az engedélyidő hátralevő tartamára vagyis további 30 évre oly évi átalányösszeg biztosíttatott, mely a tényleges forgalmi helyzet ós bevételi eredmények alapján a kereskedelmi minister által megállapittatni fog.« <E megállapodások a tervező pénzintézetekre a jegyzőkönyv aláírásával azonnal, a magyar államra pedig akkor válnak kötelezőkké, ha az illetékes tényezők hozzájárulása alapján a jegyzőkönyvet a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyja. Ezt a jegyzőkönyvet 1907. évi január hó 18-án az akkori kereskedelemügyi minister jóvá is hagyta. A jegyzőkönyvi megállapodásoknak a fentiekben történt ismertetése kapcsán megemlitendőnek tartom azt is, hogy az előmunkálati engedélynek kiadásáról szóló rendeletben, a fennálló jogszokástól eltérően, nem történt rendelkezés arra nézve, hogy a kormány a megfelelő kárpótlás ellenében a vasút terveit állami építkezés esetére lefoglalhatja. Ezen rendelkezés elmaradása összhangban áll ugyan a jegyzőkönyvi megállapodásokban állami épités esetére is biztosított 5 éves előjoggal, azonban a kormánynak alább vázolt kényszerhelyzetét még súlyosbította, mert tervek hiányában az az ut sem volt nyitva a kormány előtt, hogy a vasút gyors megépítése iránt a bankcsoport részére biztosított 5 éves előjog figyelmen kívül hagyásával járó következményekről függetlenül, illetve azokat számba nem véve, késedelem nélkül intézkedjék. KépvK. iromány. 1910—1915. XVIII. kötet. , 34
