Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.
Irományszámok - 1910-530. Törvényjavaslat az 1909. évi VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről
530. szám. 167 biró, azonban véletlenül kimaradt birtokrendezési költségek a többi hasonló természetű köztartozások közé besoroltassanak. A 37. §-hoz. Az 1909. évi XI. t.-cz. 85. §-ának az elévülésre vonatkozó rendelkezései némi módositást igényelnek, mert azok részben hiányosak, részben fennálló törvényes rendelkezésekkel ellentétesek s a kincstár érdekeire nézve nagymérvben hátrányosak. Hiányos az idézett szakasz abban a tekintetben, hogy a bélyegilletékek elévülésére nézve rendelkezéseket nem tartalmaz. E szakasz b) pontja alatt tehát uj rendelkezést kellett felvenni, mely a bélyegilletókek elévülése tekintetében intézkedik ós pedig a bólyegilletékek minden nemére nézve, legyenek azok akár kötelezőleg bélyegjeg3 7 ek felhasználása által, akár tetszés szerint bélyegjegyekben vagy készpénzben leróhatok, avagy törvény rendelkezése, illetőleg engedély alapján készpénzben fizetendők. E rendelkezés értelmében — mely megfelel a gyakorlatnak, — az elévülés abban az időpontban veszi kezdetét, a mikor a bélyegilletéket leróni, illetőleg befizetni kellett. Hiány pótlására van hivatva a szakasz c) pontja alatti uj rendelkezés is, mert az idézett 85. §. nem tartalmaz intézkedést arra nézve sem, hogy az illetékköteles bírói határozatok után járó illeték elévülése mely időponttal számitandó. Ez a rendelkezés is megfelel a fenálló gyakorlatnak, s összhangban van a szakasz egyéb rendelkezéseivel. A d) pont teljesen azonos az idézett 85. §. b) pontjával, az e) és f) pontok alatt foglalt rendelkezések csekély stylaris módosítástól eltekintve, azonosak az idézett 85. §. c), d) pontjai alatt felvett intézkedésekkel, a g) pont teljesen azonos a 85. §. e) pontjával. A szakasz 1. pontjának utolsó bekezdése alatti rendelkezések abban térnek el az idézett 85. §. ugyanezen pontja alatt foglaltaktól, hogy a bejelentésre nem kötelezett felekkel szemben, az elévülési határidőt a most érvényben levő törvényes határozmányoknak megfelelően, 10 évben állapítják meg s elejtik azt a rendelkezést, hogy az illetékek kiszabásának joga 10 év alatt általában elévül. Az idézett 85. §. 1. pontja alatt felvett rendelkezések ugyanis a kincstárt, az illetékköteles felekkel szemben igen hátrányos helyzetbe szorítanák s teljesen indokolatlanok is, mert akkor, a mikor az illeték kiszabásához szükséges bejelentés nem történik meg, tehát a kincstár vagy a felek vagy hivatalos közegek hibájából tudomást sem szerez az illeték tárgyáról, a mikor tehát a követelés érvényesítése tekintetében semmiféle mulasztás nem terheli, — nagyobb határidőt kell engedni jogai érvényesithetésére még azokkal a felekkel szemben is, a kik nincsenek ugyan a bejelentésre kötelezve, de az illeték fizetésére nézve egyetemleges felelősséggel, vagy kezességgel tartoznak. Ezek a szempontok voltak irányadók az 1883 : XLIV. t.-cz. megalkotásánál s ezért állapította meg e törvény 90. § a ezekkel a felekkel szemben 10 évben az elévülés határidejét. Annak a rendelkezésnek az elejtését, mely szerint az illeték kivethetési joga 10 óv alatt általában elévül — eléggé indokolja már az is, hogy ez a rendelkezés a bejelentésre kötelezett feleket buzdítaná a bejelentési kötelesség
