Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-510. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése azországgyűléshez a baja-bezdán-zombor-apatin-szondi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

510. szám. 47 A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek színe között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez ós fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához ós a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — áteresztőknél és kisebb hidaknál 0-5—1*0 méter, nagyobb hidaknál pedig 1*0—1'5 méter nyilt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vasút építése közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és vódőművekkel látandók el. Mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű ós irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag -és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti ós átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenkint különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy holtozott áteresztője — ós pedig kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, a pályaszínig számított legalább 0-60 méter magas felültöltéssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgáló áteresztők —• bezárólag 20 méter nyílásig beton-csőáteresztőkként is építhetők, melyek — a szükséghez képest homlok- ós szárnyfalakkal, valamint a talaj- ós egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti beton-csőáteresztők felültöltősének a magassága szintén a pályaszínig számítva —• kisebb nem lehet, mint 1*0 méter. A beton-csőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag —- csakis portlandczement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hidfőí és szárnyai kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, tartósszerkezeteí pedig bezárólag 2-0 méter nyílásig tölgyfából ós ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. '•'••[ • A nyilt és boltozott műtárgyak a szükséghez képest 0'20 méter vastag fenékburkolattal látandók el. ; A műtárgyakon szükséges korlátok tekintetében a vasúti hidak vasszerkezeteire vonatkozó 1907. évi 30.666/1906. szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó, a mennyiben azonban az szükségesnek mutatkozik, még más műtárgyakon is elrendelhető korlát. Korláttal ellátandó hidakon nemcsak a tartószerkezeteken, hanem a csatlakozó falazatokon is kell korlátot alkalmazni, továbbá a pálya szerke-