Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-510. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése azországgyűléshez a baja-bezdán-zombor-apatin-szondi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

48 510. szám. zetét akként kell létesíteni, hogy a két oldalú korlát esetén a korlátok között levő terjes szélesség, oly esetekben pedig, a midőn egyoldalú korlát engedélyeztetik, a korlát felé eső oldal járható legyen. A nyilt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában 6.000 kilogramm keróknyomás és a vasúti vashidakra vonatkozó föntebb emiitett szabályrendeletben megállapított igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők. Oly vonalrészeken, a melyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, az alépítmény is elsőrendű vasutaknak megfelelően állítandó elő. Támasztó- ós bélésfalak építéséhez kő-, tégla vagy portlandczementbetonanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállitandók, megjegyeztetvén, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a tartószerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését ós szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok ós szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 0-30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett —• alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy- vagy vörösfenyőfa-tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozókig, hogy állami, törvényhatósági és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy a hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz ós alaprácsokhoz, fal- ós süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is miden körülmények közt tel-