Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-518. Törvényjavaslat a Kecskemét városban földrengés által okozott károk helyrepótlására szolgáló állami kedvezményekről
158. szám 141 sógek azokat fel nem emésztik, a 6. § értelmében alkotandó tartalékalapban fognak gyümölcsözni mindaddig, a mig azokat a városnak igénybe nem kell vennie abban az utolsó öt évben, melyben az állami kölcsön annuitására a magánkölcsönök teljes törlesztése folytán magánadósok járadékai már nem adnak fedezetet. Ily módon a tartalékalap igen jelentékenyen megerősödhetik, úgy hogy a város koczkázata ezzel a legcsekélyebb mértékre csökkenhet. A 8. §-ban foglalt kedvezményre elkerülhetetlen szükség van azért, hogy a kölcsönösszegeknek csakugyan és kizárólag a kitűzött czélra való forditása biztosittassék. A 9. §. a kisebb kölcsönök tekintetében a kölcsönkiosztó bizottság belátására bizza, hogy a kölcsön biztositékait szabadon mérlegelje és e mellett indokolt esetekben az észszerű méltányosság szempontjait is figyelembe vehesse. Hogy e tekintetben ez a bizottság a kellő körültekintést nem fogja szem elől téveszteni, arra e\ég biztositékot nyújt az, hogy tagjait túlnyomó számban az első sorban érdekelt városi közönség választja, mig a kormány kiküldöttei a részükre megadott vétójog birtokában (12. §.) a kormány vagyonfelügyeleti jogait érvényesíthetik. A nagyobb kölcsönökre nézve azonban indokoltnak látszik, hogy azok a kölcsönvevők által felajánlott jelzálogok becsértékének 75°/o-át semmi esetre se haladhassák meg. Az engedélyezett kölcsönök utáni járulékok, illetve az egész kölcsöntartozás beszedésének módozatai iránt a törvényjavaslat 10. §-ában foglalt határozatok úgy az államkincstár, mint Kecskemét városa érdekében szükségesek s a járulékok beszedésének biztossága, gyorsítása és egyszerűsitóse tekintetéből indokolt intézkedéseket tartalmaznak, a milyenek a hasonló esetekben hozott törvényekben mindenkor igénybe vétettek. A 10. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés, a mely a város által kiosztott kölcsönnek azt a kiváltságos kielógitési elsőbbséget biztositja, hogy a kölcsönösszegből helyreállított, illetve újjáépített és a kölcsön biztosítására jelzálogul lekötött házra (háztelekre) vezetett birói árverés esetén maximálisan három évi járadék és ennek 5°/o-os késedelmi kamata az árverési vételárnak felosztásakor az előnyös tételek között sorozandó, a korábban szerzett jogok szempontjából kifogás alá nem eshetik, mert a megrongált, esetleg rombadőlt házak, melyek eme kölcsönökből állíttatnak helyre, illetve építtetnek fel, a földrengés folytán értékükben igen sokat veszítettek és ép eme kölcsönök folytán emelkedtek ismét eredeti értékükre, mihez képest a kiváltságos elsőbbség csak azon értékemelkedés tekintetében érvényesül — nem is az egész értékemelkedésnek erejéig —, a mely a városi kölcsön beruházásából állott elő. Minthogy a városi kölcsön javára a 10. §-ban biztositott kiváltságok jóhiszemű harmadik személyekkel szemben mindenesetre csak akkor érvényesülhetnek, ha azokra a telekkönyv megfelelően utal, ós minthogy ezek a kiváltságok a városi kölcsönnek indokoltan csak a rekonstruálandó ház (háztelek) tekintetében adhatók meg, a 11. §. meghatározza egyfelől a kiváltságos jelleg telekkönyvi bejegyzésének módját, másfelől gondoskodik arról, hogy a rekonstruálandó ház (háztelek), a mennyiben már eddig is nem alkotott volna külön telekkönyvi jószágtestet, a városi kölcsön bejegyzése alkalmával lejegyeztessék és önálló telekkönyvi jószágtestté alakittassók. A 10. §. harmadik bekezdésének ós a 11. §-nak rendelkezései természetesen nem akadályozzák azt, hogy a város által nyújtott kölcsön biztosítására a rekonstruálandó házon (házastelken) kivül — a mennyiben az elégséges biztositékot nem nyújt — jelzálogul a kölcsönvevő által felajánlott más jószág-