Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-518. Törvényjavaslat a Kecskemét városban földrengés által okozott károk helyrepótlására szolgáló állami kedvezményekről

142 518. szám. test is leköttessók. Az ilyen jószágtest tekintetében azonban nem forognak fenn azok a körülmények, a melyek a követelésnek kiváltságos elsőbbséggel való felruházását magára a rekonstruálandó házra (házastelekre) nézve indokolttá teszik. Az ilyen jószágtestek árverési vételárából való kielógitósre tehát a város csak a bejegyzési rangsorban fog igényt tarthatni. A törvényjavaslat 12. §ában foglalt intézkedés szerint alakitandÓ bizottság mellőzhetetlen a kiosztandó kölcsönök megállapítására nézve. A bizottság alakitási módja tekintetében a kormánynak okvetlenül fentartandó befolyás az által van megóva, hogy elnökét, helyettes elnökét, li ét tagját és két póttagját a belügyministerrel egyetértőleg a pónzűgyminister nevezi ki, valamint az által is, hogy az elnök, helyettes elnök, és a kinevezett tagok a bizottság határozata ellen óvást emelhetnek. A 14. §. a házadó tekintetében adandó kedvezményekről rendelkezik. E szakasz 2. pontjában foglaltakra nézve megjegyzem, hogy e pont szerint a földrengés következtében megrongált *vagy megsemmisült házak helyébe emelt épületeknek 12 évi házadómentessóg adatik azzal a 10, illetőleg 8 évi mentességgel szemben, mely azokat az 1909. évi VI. törvényczikk 31. §-ának 3. pontja alapján — minthogy Kecskemét egész belső területe nem tartozik általános házbéradó alá — rendes körülmények között megilletné. Ehhez hasonló kedvezményben részesült annak idején az árviz által károsult Szeged városa is, az 1880. évi XVIII. törvényczikk 2. §-a szerint. A 14. §. 3. pontjában emiitett adómentesség megadását az a körülmény teszi indokolttá, hogy Kecskemét városa a földrengés folytán abba a kényszerhelyzete került, hogy a város szabályozási tervét most egyszerre fokozottabb mérvben kell végrehajtania. Ennek a tervnek végrehajtását könnyíti meg a nyújtandó kedvezmény, a mely, hogy az általa elérni szándékolt czél biztosittassék, csakis az 1917. évi deczember hó 31-ig befejezett építkezésekre adatik meg. A törvényjavaslat 15. §-ában foglalt bélyeg- és illetékmentesség engedélyezését a kölcsönök czélja teszi indokolttá. Budapest, 1912. évi június hó 8-án. Teleszky János s. k., m. Icir. pénzügyminister.