Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről

495. szám. 83 vagy irásbelileg, s ezek a bejelentések, a mint azt a 17. §. külön ki is mondja, bélyegmentesek. A közvetlen hivatali főnök azután alkalmas módon meggyőződóst köteles szerezni arról, hogy a bejelentett adatok és körülmények megfelelnek-e a valóságnak. A legtöbb esetben a közvetlen hivatali főnök az alája tartozó alkalmazottnak családi viszonyait közvetlen tapasztalásból fogja ismerni, az előtte nem ismert körülményekre nézve pedig az általa czélszerőnek tartott igazolásokat és bizonyítványokat fogja az alkalmazottól követelni. Szükségesnek tartottam a közvetlen hivatali főnökre nézve a vagyoni felelősséget kimondani, a mi azt jelenti, hogy az alkalmazott valamely, a közvetlen hivatali főnök által valónak elismert olyan adat vagy körülmény alapján részesült családi pótlékban, amelynek valótlansága később kiderült, a közvetlen hivatali főnök tartozik a kincstárnak okozott kárt megtéríteni abban az esetben, ha a kárt bármely okból nem lehetett az alkalmazott által megtéríttetni. A második és a negyedik bekezdésben foglalt határozmányok nem igényelnek bővebb indokolást, az utóbbira nézve azonban megjegyzem, hogy mindenesetre indokolt, hogy a bejelentést késedelmesen eszközlő alkalmazott a családi pótlókot, illetőleg a magasabb összegű családi pótlékot csak a bejelentés napját követő naptári évnegyedtől kezdve kapja. A harmadik bekezdés fegyelmi úton megtorolható vétségnek minősiti azt az esetet, ha az alkalmazott hamis adatok bejelentése által közvetlen hivatali főnökét félrevezeti vagy a félrevezetést megkisérli, valamint azt az esetet is, ha az alkalmazott az alkalmazásban vagy a családi viszonyokban beállott olyan változást, a mely a családi pótlék összegének leszállitását, vagy a családi pótlék teljes megszűnését vonja maga után, egyáltalán nem, vagy pedig annyira késedelmesen jelenti be, hogy abból az államkincstárra anyagi kár hárulhat. Erre a határozmányra szükség van azért, mert a családi pótlékra igényt adó körülményeknek megszűnéséről majdnem kivétel nélkül csak az alkalmazott bejelentése alapján szerezhet a közvetlen hivatali főnök tudomást s mert úgy az ilyen bejelentésnek teljes elmulasztása vagy késedelmes eszközlése, mint hamis adatok bejelentése esetén az alkalmazott részéről rosszhiszeműséget lehet feltételezni, mely körülménynek fennforgását épen a fegyelmi eljárás lesz hivatva megállapítani. A 16. §-hoz. A második csoportnak 2., 8. és 9. pontjai alatt felsorolt alkalmazottak (dijnokok, havibér vagy napibér mellett állandóan alkalmazott kezelőnők, művezető-jelöltek, altisztek és hivatalszolgák és útkaparók) a családi pótlékot a 11. §. értelmében utólagos negyedévi részletekben kapják. Az államkincstár érdekeinek megóvása szempontjából szükséges a családi pótlék kifizetését ezeknél az alkalmazottaknál ahhoz kötni, hogy a családi pótlók élvezésének alapjául szolgáló feltételek fennforgását minden egyes negyedévi részletnek felvétele előtt közvetlen hivatali főnöküknél igazolni tartoznak, még pedig tekintet nélkül arra, hogy állott-e be időközben e feltótelekben változás vagy sem. Ezt a határozmányt tartalmazza a jelen szakasznak első bekezdése, mig a második bekezdés a tizenhatodik életévét betöltött gyermek után, a ü. §. alapján, a minister (állami számvevőszék elnöke) által, a tanulmányok befejezéséig engedélyezett családi pótlékra nézve azt a hasonló n*