Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről

84 495. szám. határozmányt tartalmazza, hogy minden egyes negyedévi részletnek felvétele előtt az alkalmazott igazolni tartozik, hogy gyermeke tanulmányait kiváló eredmónynyel folytatja. Ez utóbbi határozmány úgy az utólagos, mint az előzetes negyedévi részletekben folyósított családi pótlókokra egyaránt vonatkozik. A 17. §-hoz. A kormánynak az a szándéka, hogy az alkalmazott a jelen javaslat alapján járó családi pótlékot minden levonástól mentesen, teljes összegében kapja kézhez. Ennek megfelelően a jelen szakaszban kimondatott a családi pótlóknak adómentessége, valamint az is, hogy a családi pótlókra való igényt sem átruházni, sem elzálogosítani nem lehet, továbbá hogy a családi pótlókot sem magán, sem állami követelések vagy köztartozások fejében lefoglalni nem lehet. Ez utóbbi határozmány alól azonban kiveendőnek tartottam a gyermek után élvezett családi pótlékot annyiban, hogy az a gyermek tartásából származó követelés behajthatása végett, a reá eső aránylagos összeg erejéig végrehajtás alá legyen vonható. Az utolsó bekezdés pedig — a 15. §. indokolásánál is már emiitett •— azt a határozmányt tartalmazza, hogy a 15. §. alapján teendő mindennemű bejelentés bélyegmentes. A 18. §-hoz. Ez a szakasz állapitja meg, hogy a családi pótlékra való igényből eredő kérdések tekintetében mely hatóságok vannak hivatva a határozat hozatalára s a ministernek (állami számvevőszék elnökének) határozata ellen panaszjogot biztosit a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási biróság előtti eljárás alól azonban kiveendőknek tartottam azokat a határozatokat, a melyek a minister (állami számvevőszék elnöke) által a jelen javaslat 8. vagy 9. §-a alapján engedélyezhető családi pótlékok engedélyezésére vagy az engedélyezésre irányuló kérelem megtagadására vonatkoznak, minthogy ilyen esetekben a ministernek (állami számvevőszék elnökének) discretionális jogát képezi az, hogy engedélyezi-e vagy megtagadja a családi pótlókot. Kiveendők voltak továbbá a közigazgatási biróság előtti eljárás alól azok a határozatok, a melyek a m. kir. államvasutaknál, az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál alkalmazottakat megillető családi pótlékokra vonatkoznak, még pedig azért, mert ezeknek az alkalmazottaknak egyéb illetményei tekintetében sincs helye a közigazgatási biróság előtti el járásnak. A 19. §-hoz. Ez a szakasz rendelkezik a tekintetben, hogy a családi pótlókokat az állami költségvetésben miképen kell előirányozni s hogy a kifizetett családi •pótlékokat miképen kell elszámolni. Megjegyzem, hogy a »családi pótlókok « czímű alrovat, az egyes költségvetési fejezeteknél illetőleg czímeknél, a személyi járandóságoknak mindig utolsó alrovata lesz. A második bekezdés azt a korlátozó határozmányt tartalmazza, hogy a családi pótlókok czímű alrovat és a személyi járandóságoknak egyéb alrovatai