Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről
72 495. szám. gyermekkel biró tisztviselők részére egy-egy, a két gyermekkel birok részére két-két, a három vagy ennél több gyermekkel birok részére három-három, a legalább két családtagot eltartó tisztviselők részére pedig csak egy-egy évi 200 koronás családi pótlékot számitunk, kiderül hogy a szóban levő 4 859 tisztviselő részére összesen 5.825, egyenkint évi 200 koronás családi pótlókot kell engedélyezni, vagyis hogy minden 100 tisztviselőre átlagban 120 családi pótlók esik. A kimutatásban szereplő 650 hivatalszolgára nézve beszerzett adatok pedig azt mutatják, hogy minden 100 hivatalszolgára átlagban 162 családi pótlék esik. Ha ezeket az egyénenkint való összeíráson alapuló, tehát a tényleges állapotnak megfelelő adatokat alkalmazzuk az összes alkalmazottakra, akkor a mellékelt 3. számú kimutatás tanúsága szerint 52.182 tisztviselőre esik öszszesen 60.082 és 114.319 egyéb alkalmazottra összesen 153.138 családi pótlék. A tisztviselők családi pótlókát 200 koronával, az egyéb alkalmazottakét pedig 100 koronával számitva, kitűnik, hogy a családi pótléknak a törvényjavaslatban tervesett mértékben való engedélyesése esetén összesen évi 27,330.200 K többkiadás fog félmerülni. A 3. számú kimutatásra nézve még a következőket jegyzem meg: Az összes alkalmazottak létszáma az 1. számú kimutatás szerint 168.876,, mig a 3. számú kimutatás szerint 166.501; ezt a 2.375 főnyi eltérést az okozza, hogy a 3. számú kimutatásba nem vétettek fel az I.— IV"., illetőleg az államvasuti rendszerű I. fizetési osztályba tartozó tisztviselők, valamint a majdnem kivétel nélkül családdal nem biró gyakornokok. A 3. számú kimutatásban a családi pótlókok száma túlnyomó részben — a pénzügyi alkalmazottak egy részére nézve az egyénenkénti összeirás adatainak alapul vételemellett — úg}^ számittatott ki, hogy minden 100 tisztviselőre 120 ós minden 100 egyéb alkalmazottra 162 családi pótlék vétetett. Ettől eltérően állapittatott meg a családi pótló kok száma a 11. sorszám alatt felvett állami rendőrség, határrendőrség, csendőrség ós pénzügyőrség legénységénél, a hol — tekintettel arra, hogy ezeknek nősülése bizonyos korlátokhoz van kötve — minden 100 ilyen alkalmazottra csak 60 családi pótlók számittatott, továbbá a 6., 7., 9., 24. és 26. sorszám alatt felvett nőalkalmazottaknál és a 16. ós 17. sorszám alatt felvett kezdő alkalmazottaknál, a hol minden 100 alkalmazottra csak 20 családi pótlók számittatott. A 3. számú kimutatásban az 5. ós 23. sorszám alatt külön vétettek fel a férfitanitók és a 6. ós 24. sorszám alatt külön a tanitónők. Ez a megosztása a tanítóknak csak hozzávetőleges, a mennyiben részletes adatok hiányában a tanitók összlétszámának 70°/o-a férfitanitónak és 30°/o a tanítónőnek vétetett. A családi pótlók engedélyezése által, a mely betetőzését képezné az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javitása érdekében 1904. évben megkezdett s ' azóta szakadatlanul folytatott intézkedéseknek, a kormány kétségtelenül elment az államháztartás helyzete által megengedett legszélső határokig, s csakis az alatt a feltétel alatt vállalhatja el a felelősséget ez intézkedésért, ha ez által az állami alkalmazottak egyes csoportjainak külön aspirátiói is kielógittetteknek tekintetnek s az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javítására irányuló intézkedések nyugvó pontra jutnak, mert további igények csak az adóterhek ujabb növelésével lennének kielégíthetők.
