Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről

495. szám. 73 A törvényjavaslat egyes, indokolást igénylő szakaszaira nézve a következőket jegyzem meg: A 2. §-hoz. Ebben a szakaszban vannak felsorolva mindazok az alkalmazottak, a kik családi pótlékra igényt tarthatnak, még pedig .úgy az állami, mint a vármegyei és az államvasuti alkalmazottak. A családi pótlók szempontjából az alkalmazottak két csoportba soroztattak, az első csoportba sorozottak kapják a magasabb összegű, a 200, 400 és 600 koronás, a második csoportba sorozottak pedig az alacsonyabb összegű, a 100, 200 ós 300 koronás családi pótlékokat. A első csoport 1., 2., 3. és 4. pontjai alatt vannak felsorolva a fizetési osztályokba tartozó tisztviselők. A szövegezésből kitűnik, hogy az I.—

IV. fizetési osztályokba tartozó állami, valamint az államvasuti rendszerű I. fizetési osztályba tartozó államvasuti, állami vasgyári ós állami kőszónbányászati tisztviselők családi pótlókra igényt egyáltalán nem tarthatnak. Az első csoport 5., 6., 7., 8., 9., 10. ós 11. pontjai alatt felsorolt alkalmazottaknak külön felsorolása azért szükséges, mert ezek nem tartoznak fizetési osztályokba. Az első csoport 12. pontja alatt soroltattak fel az állami középiskoláknál alkalmazott helyettes tanárok, az állami ipariskoláknál alkalmazott tanárjelöltek, valamint az állami és vármegyei gyakornokok, a kiknek szintén lesz igényük családi pótlékra, de csak akkor, ha évi sególydíjat vagy évi ösztöndíjat élveznek. A második csoportba soroztattak mindazok az alkalmazottak, akik nem tartoznak az első csoportba. A második csoport 3., 4., 5., 6. és 7. pontjai alatt felsoroltak közé csak azok az alkalmazottak tartoznak, a kik a rendszeres évi fizetést (évi bért, évi zsoldot) ólveznek. A 4. és 6. pontok alatt felsoroltak közé tartoznak a rendszeres évi fizetést élvező államvasuti ós posta-, távirda- és távbeszélőkezelőnők is. A jelen szakasz felsorolásából kitűnik, hogy — a fentebb emiitett legmagasabb fizetési osztályokba tartozó tisztviselők, továbbá a cselédek, napszámosok, munkások és munkásnők, valamint az ezekhez hasonló minőségben alkalmazottak kivételével — a törvényjavaslat hatálya az államnak, a vármegyéknek és a m. kir. államvasutaknak összes állandóan alkalmazottaira kiterjed, tekintet nélkül arra, hogy évi fizetést, zsoldot, havidijat, napidíjat, havibért, vagy napibórt élveznek- e. Viszont önként érthető, hogy a családi pótlék nem terjeszthető ki az alkalmazottak ama nagy csoportjaira, a kik az állam alkalmazottainak nem tekinthetők, bár illetményeiket kisebb-nagyobb mértékben az állam viseli vagy egósziti ki. A 3. §-hoz. Ez a szakasz állapitja meg, hogy a 2. §-ban felsorolt alkalmazottaknak akkor van igénye családi pótlókra, ha legalább egy, a huszonnegyedik életévét, illetőleg a második csoportba tartozó alkalmazottaknál tizenhatodik életévét még be nem töltött, elláttatlan, törvényes vagy törvónyesitett édes gyermeke van. Az a körülmény, hogy az alkalmazottnak neje már nincsen életben, vagy hogy az alkalmazott nejével bármely oknál fogva nem ól együtt, a családi pótlókra való igényt nem szünteti meg. Képvh. iromány. 1910—1915. XVI. kötet. . 10