Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről

495. szarna 71 A segítésnek a fentiekben ismertetett módja — nézetem szerint — annyira helyes és igazságos, hogy még abban az esetben is, ha az állam pénzügyi helyzete a tervezettnél nagyobb arányú segitést tenne lehetővé, a segitést semmi esetre sem szabadna általánosítani s az összes — családdal nem biró alkalmazottakra is — kiterjeszteni, hanem akkor is csak arról lehetne szó, hogy a családi pótlekok mértéke a tervezettnél magasabb össze­gekkel állapittassók meg. A családi pótlék engedélyezését nem kívánom annyira korlátozni, hogy abban kizárólag csak a gyermekkel biró alkalmazottak részesülhessenek. Kétségtelen ugyanis, hogy a megélhetés súlya a gyermekkel biró alkal­mazottakon kivül azokra az alkalmazottakra is hasonló mértékben nehe- s^TZ?^^ zedik, a kiknek ugyan nincsen gyermekük, de a kik háztartásukban más Á^r családtagokat tartanak el, s a kikre ennélfogva a családfenntartás terhe (r r ; nagyjában véve épp olyan súlylyal nehezedik, mint azokra, a kiknek gyér- V mekei vannak. Ugyanez áll természetesen azokra is, a kiknek gyermekük is v S^/3S\^f van s emellett még más családtagokat is eltartanak. """"" Ez a körülmény szolgált alapul arra, hogy a családi pótlékot olyan alkalmazottak részére is igyekezzem biztositani, a kik a családfenntartóknak­ez utóbb emiitett csoportjába sorozhatok. Viszont nem tartom a családi pótlékot kiterjeszthetőnek a nős, de gyer­mekkel nem biró alkalmazottakra, mert a kisebb javadalmazású alkalma­zottnak felesége, ha gyermek nincs, nem hogy nehezítené, de határozottan könnyíti az alkalmazott megélhetését. Az előadottakból kitűnik, hogy a szóban levő törvényjavaslat, mely nem­csak az állami hanem a vármegyei és az állam vasúti alkalmazottakra is kiterjedne, a tervezett segitést ugyan csak az alkalmazottaknak egy bizonyos, arra leginkább reászoruló körének kívánja biztositani, de viszont aztán ezt a segitést annál teljesebb mértékben nyújtja és pedig az ebbe a körbe tar­tozó alkalmazottak mindennemű csoportjának. Áttérve a szóban levő törvényjavaslat pénzügyi kihatására, mindenek­előtt megjegyzem, hogy az összes alkalmazottak családi viszonyainak egyé­nenkint való összeírását, a mi a családi pótlék szükségletének pontos meg­állapításához okvetlenül szükséges lenne, főkép azért mellőztem, mert ilyen összeírás nagyon sok időt venne igénybe, úgy hogy ez esetben a szóban levő törvényjavaslatot talán csak hónapok múlva nyújthattam volna be, Azonban olyan czólból, hogy a szükségletet legalább megközelítő pontos­sággal meg lehessen állapítani, a pénzügyi alkalmazottak tekintélyes részére nézve egyénenkint összeirattam az illetőknek családi viszonyait, illetőleg azt, hogy azok közül hány alkalmazott milyen összegű családi pótlékra tart­hatna igényt. Ez az összeírás a mellékelt 2. számú kimutatás tanúsága szerint összesen 4.859 tisztviselőre és 650 hivatalszolgára nézve történt meg; a tisztviselők között pedig vannak főiskolai, középiskolai és alsóbbfokú minősítésű tiszt­viselők. Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy a 4.859 tisztviselő közül 832-nek van egy, 700-nak két és 961-nek három vagy ennél több, a törvényjavas­latban megkívánt feltételeknek megfelelő gyermeke, továbbá hogy a 2.366 nőtlen vagy csak nős, de gj?érmekkel nem biró tisztviselő közül 710 olyan , tiszviselő van, a ki legalább két, vele közös háztartásban élő ós saját jöve­delemmel nem biró családtagot tart el keresményéből. Ha már most az egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom