Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-492. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. t.-c. életbeléptetéséről 330. sz. a. benyujtott törvényjavaslat tárgyában

16 . 492. szám. a »jogegységi« szó után zárjelben erre a 70. §-ra való hivatkozást vett fel a bizottság. A 78. §-hoz (m. j. 75. §.). Minthogy a kir. Kúriának büntetőjogi határozataiból már az 1907 : XVIII. t.-c. 4. §-a alapján készül hivatalos gyűjtemény, a §, első bekezdését a bizottság következőképpen egészítette ki: illetőleg büntető ügyekben az 1907:

XVIII. t.-c. 4. §-a alapján készített hivatalos gyűjteményt folytatni. A §. harmadik bekezdésének utolsó mondatát a bizottság kihagyta, mert a koronaügyész úgyis tagja lóvén mind a polgári, mind a büntetőjogi bizottságnak, felesleges azt kimondani, hogy a határozatok kiválasztásánál őt vagy helyettesét meg kell hallgatni. Az új 80. §-hoz. Már a 13. §-nál meg volt említve, hogy a bizottság a bírósági tanácsok tagjainak számára nézve általános rendelkezést vett fel. Ezt az általános rendelkezést az ötödik cím elejére helyezte mint 80. §-t a következő szövegben: Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, a kir. ítélőtábla polgári ügyekben az elnökön kívül két bíróból alakult tanácsban határoz. A kir. törvényszék és a kir. Kúria tanácsának alakulására a polgári perrendtartásban nem szabályozott polgári ügyekben is a Pp. 55. §-a alkalmazandó. A 82. és a 83 §-hoz (m. j. 78. és 79. §.). Az eredeti 78. §. arra ad felhatalmazást az igazságügyminiszternek, hogy a polgári perrendtartás életbelépésével bizonyos időtartamon belül az ítélőbírónak nyugdíjazása iránt tehessen előterjesztést olyankor is, amikor a nyugdíjazás törvényszabta előfeltételei különben nincsenek meg; az eredeti 79. §. pedig az elsőfolyamodású bírák kónyszeráthelyezósóről rendelkezik. A bizottságban merültek ugyan fel aggodalmak e §-oknak és különösen a . 78. §-nak azon rendelkezései ellen, amelyek a bírói elmozdíthatlanságnak alkotmányjogi nagy elvén rést ütnek, de a bizottságnak is az a meggyőződése, hogy ilyen rendelkezéseket nem lehet mellőzni. A 78. §-ra azért van szükség, mert vannak a bírói karban, bár csekély számban, olyanok, akik akár előrehaladott koruk, akár más fogyatkozásuk miatt nem képesek állásuk követelményeinek megfelelni, akiket tehát az új eljárás sikere érdekében kivánatos teljes munkaerőkkel pótolni. A 79. §-ra a járásbírósági hatáskörnek erős kiterjesztése ós a törvényszékek elsőfokú munkájának jelentékeny csökkenése következtében múlhatlan szükség van. A bizottság azonban szükségesnek találta az e i|-okban adott tág körű felhatalmazást korlátolni. Nevezetesen nem tartotta helyesnek a nyugdíjazást a 78. §-ban tervezett hosszú, körülbelül négy évi időtartamra kiterjeszteni és csak hat havi időtartamra adta meg ezt a felhatalmazást, amely idő alatt a szükséges nyugdíjazásokat végre is lehet hajtani. Továbbá szükségesnek tartotta annak törvénybeli biztosítását, hogy a nyugdíjazás előtt az illető ítélőbíró valamennyi felügyeleti hatóságát meg kell hallgatni. Ehhez képest a 78. §. (most 82. §.) második ós harmadik sorában e szavak helyébe »a jelen törvény kihirdetésével kezdődő