Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-506. Törvényjavaslat a kisvárda-nyirbaktai helyi érdekű vasut engedélyezése és a nyiregyháza-mátészalkai, a nyiregyháza-vásárosnaményi és a nagykálló-nyiradonyi helyi érdekű vasutakkal való egyesitése tárgyában

158 506. szám, nek elhelyezendok, hogy igénybevételük 6.000 kilogramm keréknyomás alatt nógyzetczentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasúton a következő állomások létesíttetnének: 1. »Kisvárdai szőllők« megállóhely . .70 m. 2. »Anarcs« állomás....... 250 » 3. »Gyulaháza« » 250 » 4. » Nyírkárász « » 300 » 5. »Petneháza« » .":••• 250 » 6. »Nyirjákó« » ....... 250 » 7. »Lorántháza« megállóhely . . . . 70 » Ezenkívül a magyar királyi államvasutak Kisvárda és Szabolcs vármegyei helyi érdekű vasutak Nyirbakta á'lomása az új helyi érdekű vasút csatlakozása folytán előálló szükséghez képest megfelelően kibővittetnének és átalakíttatnának. A helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezósi tőkéje 2 millió 500.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 96.154 koronában állapíttatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 124.000 K, rendes tartalékalap képzésére 16.000 K, végül a szükséghez képest előállítandó hóvédművek, valamint az esetleg szükségessé váló vizbeszerzések, vizj a vitások és az állomási előterek, illetve rakodóterek útépitményei átalakítási költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap alkotására pedig 8.000 K lenne fordítandó. A mennyiben a mindezekre szükséges utóbbi költségek a külön tartalékalap összegét túlhaladnák, a fedezetlenül maradó költsógösszegek az építési tőkéből volnának szolgáltatandók, ha pedig a külön tartalékalapban a rendeltetésszerű felhasználás után valamelyes összeg fönmaradna, az a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A 2,500.000 korona tényleges építési ós üzletberendezósi tőke 35°/o-a, vagyis 875.000 K erejéig törzsrészvények; 65°/o, vagyis 1,625.000 K erejéig pedig 85°/o-os árfolyamon számított elsőbbségi részvények kibocsátása útján szereztetnék be. A 875.000 koronát tevő törzsrészvénytőke részbeni fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosíttattak : 1. Szabolcs vármegye közönsége részéről 80.000 K. 2. vonalmenti községek részéről . ..... . . . 237.000 » Összesen . " ' 317.000 K. Az 1888. évi IV. törvényezikk 4. és 7. §-ai alapján törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba: a) postaszállítási átalányképen a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymást követő 50 éven át fizetendő 5.000 korona évi átalány 100.000 K tőkeértékben; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési külön adomány terhére ugyancsak 50 éven át fizetendő 12.500 korona óvjáradék 250.000 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás esetleg egy összegben, avagy megfelelő nagyobb részletekben is folyósítható legyen. A most említett állami hozzájárulások a tényleges építési és üzletberendezési tőke 4, illetve 10°/o-át, vagyis együtt 14°/o-át teszik, s így az 1888. évi IV. törvényezikkben megszabott 10—10°/o-os vagyis összesen 20°/o-os maximumon jóval alul maradnak.