Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-506. Törvényjavaslat a kisvárda-nyirbaktai helyi érdekű vasut engedélyezése és a nyiregyháza-mátészalkai, a nyiregyháza-vásárosnaményi és a nagykálló-nyiradonyi helyi érdekű vasutakkal való egyesitése tárgyában
506. szám. 159 A kilátásba helyezett és tőkeértékben összesen 350.000 koronát tevő állami hozzájárulás számitásba vételével a 875.000 K törzsrészvénytőke fedezetében még 208.000 K hiány mutatkoznék, mely összegnek fedezésére tervező társaság a megfelelő névértékű törzsrészvények tárczában tartása mellett 5°/o-os kamat és az üzleti feleslegekből 20 év alatt leendő visszafizetés kötelezettsége mellett függő kölcsönt venne fel. A tervezett vasútvonal üzletének kezelése a tervező társaság vasúthálózatára érvényben álló e részbeni szerződésnek kiterjesztése mellett, vagyis oly alapon ruháztatnék a magyar királyi államvasutakra, hogy ez utóbbit a helyi órdokü vasút összbevételeinek 46°/o-a illetné meg. Eg)rebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel. A fennebb említett vasútvonal engedélyezésével kapcsolatban egyúttal czólba vétetett a Szabolcs vármegyei helyi érdekű vasutrészvénytársaság tulajdonában egyesült vasútvonalak engedélyokiratainak és engedélyokirati függelékeinek egyesitése ily olyképexi, hogy a tervezett új vonal engedélyezése is a kiadandó egységes engedélyokirat keretébe vonatnék be. Ezen intézkedés indokolására tisztelettel felemlítem, hogy az egyes vasutvonalak különböző engedély tar tárnáinak, valamint adózási' kedvezményeinek egyesitése azért kivánatos, mert ekként az állani háramlási, illetve megváltási jogának az összes vonalakra nézve azonos időpontban való gyakorolhatása lehetővé válik, viszont pedig az adózási alap helyesen megállapítható ós a különböző lejáratú adózási kedvezményekkel járó számadási nehézségek kiküszöbölhetők lesznek és ezenfelül az alaptőkére vonatkozólag az egységes rószvóny-kisorsolási terv is megállapítható leend. Az egységes engedélyokirat lényegesebb határozmányait az alábbiakban ismertetem. : " Az egyesitett vonalak egységes tényleges épitési és üzletberendezósi tőkéje a dolog természeténél fogva akként állapíttatnék meg, hogy a Szabolcs vármegyei helyi érdekű vasutrészvénytársaság létező vonalainak s az új vonalnak tényleges épitési és üzlet berendezési tőkéi egyszerűen összeadatnának. ; /^É&s Minthogy pedig a nyíregyháza—mátészalkai helyi érdekű vasút tónyleges^Sépitósi és üzletberendezési tőkéje 2,530.000 koronában, a nyíregyháza-^" vásárosnaményi helyi érdekű vasutó 4,006.000 koronában, a nagykálló-\-.-nyiradonyi helyi érdekű vasutó 1,960.000 koronában állapíttatott meg, a most'.; tervezett helyi érdekű vasúté pedig 2,500.000 koronát tenne, ennek folytán a Szabolcs vármegyei helyi érdekű vasút részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak együttes tőkéje összesen 10,996.000 koronában állapíttatnék meg. A kiadandó egységes engedélyokiratban az engedély tartam lejáratának, az állami megváltási jog gyakorolhatásának, továbbá a második vágány létesítésére vonatkozó kötelezettség lejáratának időpontja, valamint a szállítási és jövedelmi adómentességnek egységesítését 1912. évi július hó l'-jére számítva, a vasutvonalak tényleges épitési és üzletberendezósi tőkéjének, épitési hosszainak és a hátralevő időtartamoknak egybevetése alapján számítva, állapíttatnék meg. Ezen számítási módozat mellett az egyesítendő vasútvonalak egységes engedélytartama 1991. évi deczember hó 19-ig terjedne. A helyi érdekű vasutakról szóló 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának
