Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-492. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. t.-c. életbeléptetéséről 330. sz. a. benyujtott törvényjavaslat tárgyában

492. szám. 5 második sorából a »háromtagú«, negyedik sorából pedig az »öttagú tanácsban* szavakat kihagyta. 'ySu,!^. A Iá. §-hoz. v.

:v :

. ••..:.. < ;:

:

'

;;

y

;

., A bizottság e szó után »kiutalását«, a következő szavakat tette: kifizetésének és elszámolásának módját, hogy lehetséges legyen a bírói letéteknek a fél részére postán megküldése ós a postautalványon utólagos nyugtázása, mert van olyan felfogás, amely szerint ennek akadálya az 1897 : XX. t c. 61. §-a, amely előzetes számfejtést, a pénz átvételéhez szükséges minden okmánynak, tehát a nyugtának is előzetes bemutatását követeli. A 15. §-hoz. Á magyar földhitelintézeten ós a kisbirtokosok országos földhitelintézetón felül a magyar földhitelintézetek országos szövetségére is (amelyet az 1911.: XV. t.-c. állított fel) vannak olyan külön szabályok, amelyeket hatályban kell tartani; ezért a bizottság a 15. §. utolsó bekezdését úgy módosította, hogy az »és > szó helyébe vesszőt tett, az »országos földhitelintézetére* szavak után pedig beszúrta a következőket: és a magyar földhitelintézetek országos szövetségére. -, A 16. §-hoz. A bizottság általában helyeselte a §-t, amely a zugirászkodást a inai törvénynél szabatosabban határozza meg és szigorúbban bünteti s a zugirász elleni eljárásban az ügyvédi kamarának is befolyást ad. Szükségesnek tartotta azonban a bizottság a §-ban az ügyvéd jogvédői működése kizárólagosságának a kiemelését ós a zugirászat meghatározásába a jogosultság túllépésének a bevételét is, mert tapasztalat szerint éppen azok foglalkoznak leggyakrabban zugirászkodással, akik, mint például okmányszerző vállalattulajdonosai, bizonyos ténj'kedésre, például okmányok beszerzésére, iparigazolványuk alapján jogosultak. Az előadottakhoz képest a bizottság az első bekezdés elejét következőképpen szövegezte: Aki nem ügyvéd és anélkül, hogy erre jogosítva volna, úgyszintén az is, aki jogosultsága korlátainak túllépésével üzletszerűen vagy díjért stb. • •'••'..•:.< - A 18. §-hoz. Az első bekezdésben a bizottság e szavak helyébe »a végrehajtás elrende^ lésére illetékes bíróságnál kell előterjeszteni« a következő szavakat tette: unnál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely a végrehajtás elrendelésének kérdésében elsőfokban határozott, mert olyan esetben, amikor a végrehajtás elrendelésének kérdésében esetleg, talán elnézésből, illetéktelen bíróság határozott, nincs ok arra, hogy a megállapító eljárás ne a határozó bíróságnak, hanem egy másik, tudniillik annak a bíróságnak a hatáskörébe utaltassák, amely a végrehajtás •elrendelésére illetékes lett volna. Annak világosabb kiemelése végett, hogy az eljárás mind az ügyvédi díj, mind pedig a készkiadás megállapítására kiterjed, a bizottság a második bekezdés második sorában »és« szó helyébe »valamint« szói tett.