Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-492. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. t.-c. életbeléptetéséről 330. sz. a. benyujtott törvényjavaslat tárgyában
6 ,492.., szám. , * A § eredeti utolsóelőtti bekezdése úgy rendelkezett, hogy a bíróság a költség megállapításában az ügyvéd cselekményének célszerűsége felül is:határoz> [E Af bizottság a célszerűséget nem találta elég körülményes meghatározásnak, hanem szükségesnek tartotta tüzetesebben körülírni;, hogy a költségmegállapításban milyen adatokat kell a bíróságnak figyelembe venni és különös kifejezést akart adni annak is, hogy á díj megállapításában áz ügy tárgyánakljelentőségén félül az arra fordított fáradságot és szellemi munkát is kiváló fagyéleinben kell részesíteni, mert általános tapasztalat, hogy a bíróságok ezeket avíkörük: menyeket ; nena méltatják elcgendőkópen. •rtsüis , ' - T :r ? tíQiti : Szükségesnek tartotta továbbá a bffiapi^feií^jfi l f^k&^ l <#^réMftte a célját és a körét tüzetesebben megszabni. Ez az eljárás csak a költség mennyiségé? nek a megállapítására, megbecslésére terjed ki és már berendezésénél fogva sem mehet odáig, hogy a végzett cselekménynek vitássá vált megtörténtét is, esetleg hosszadalmasabb bizonyítási eljárással, eldöntse. Ennek az eldöntése csak per útjára tartozhatik. Ezért a bizottság az alább közölt szövegbe oly rendelkezést vett fel, mély szerint, ha a fél; kétségbe vonja a-félszámítás alapjául szolgáló cselekmény vagy, egyéb tény} megtörténtét, a bíróság, hacsak ezt az előtte lefolyt eljárásból nem állapíthatja meg, az; illető-tétel díjának ós kiadásának a megállapítását mellőzi ós ilyenkor a megállapításra a per útja marad nyitva. - ; ;,%. v; £ , .; ' c\bí>ítí ... Ehelyütt szükségesnek tartotta a bizottság, hogy. a §-ba két oly rendel-; kezest is felvegyen, amelyek a kiérdemelt ügyvédi járandóság biztosítását célozzák. Az ügyvédi rendtartás 48. §-a szerint az ügyvéd köteles a behajtott pénzt és egyéb értéktárgyakat a félnek kívánatára azonnal kiszolgáltatni; ha ezeket más célra fordítja, büntető bírósági, esetleg fegyelmi úton fenyítendő; már a joggyakorlat megenged annyit, hogy az ügyvéd a behajtott összegből az ugyanabban az ügyben felével szemben megállapított díját ós kiadását, ha előleggel vagy más módon fedezve nincs, levonhatja. Ügyvédi kötökben sok panasz merül fel az ügyvédi rendtartásnak ama rendelkezése ellen, amely feltétlenül kötelezi az ügyvédet a fél részére behajtott összeg kiadására ós semmi védelmet sem ad az ügyvéd részére a rosszhiszemű -fél ellen, aki a behajtott pénz birtokában az ügyvédi munkát nem díjazza. Ezért oly rendelkezést javasol a bizottság, amely szerint abban az esetben, ha a fél és az ügyvéd között a díjazás kérdése akár a jelen §-ban szabályozott megállapítási eljárásban, akár perben vitássá válik, az ügyvéd a felszámított díja ós kiadása erejéig az illető ügyben behajtott pénzt bírói letétbe helyezhesse. Ez a letétel biztosítja az ügyvédet és a félnek sem szolgál sérelmére. Az utóbbi időben mind gyakrabban merültek fel olyan panaszok, hogy a pernyertes fél, akinek a részére a pervesztes fél ellen a perköltség is meg van ítélve, egyéb követelésével együtt a perköltséget is felveszi ellenfelétől vagy vele a perköltségről is kiegyezik ós ügyvédjót nem fizeti, sőt olyan esetek is megtörténnek, hogy a pernyertes fél a per eredményét harmadik személyre engedményezi és így az ügyvédet jogos követelésétől elüti. Jüzekeri a bajokon a bizottság véleménye szerint akként lehet segíteni, hogy a megítélt perköltséget nem a félnek, hanem az ügyvédnek a kezéhez kell fizetni ós hogy erre a perköltségre az ügyvédnek harmadik személyek igényével szemben elsőbbség biztosíttassék. Ezért a bizottság a §-ba utolsó bekezdésül ily értelmű rendelkezést vett fel, dé netáni ügyvédi visszaélések megelőzése végett kívánatosnak jelezte az ügyvédi fegyelmi eljárás megfelelő szigorítását. Az előadottakhoz képest a bizottság a miniszteri javaslat 18. §-ának
