Képviselőházi irományok, 1910. XV. kötet • 449-491 sz.

Irományszámok - 1910-491. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1911:XIV. t.-czikk) az 1911. számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

370 491. szám. nem volt; másrészt pedig, mert az 1911. évi november hó 21-én hozott ministertanácsi határozat alapján az 1. »Központi igazgatás« czímnél már rész­letesen ismertetett körülményeknél fogva rendkívüli segélyek utalványoztattak, melyek ezen a rovaton számoltattak el. 16. czímhez. (M kir. központi statisztikai hivatal.) kz 1. »Személyi járan­dóságoké rovaton kimutatott 13.989 K 88 f hiteltúllépést az 1. »Központi igaz­gatás* czím személyi járandóságainál jelentkező túlkiadás indokolásául részletesen előadott körülmények idézték elő. B) Rendkívüli kiadások. a) Átmeneti kiadások. Vili. fejezet. 9. czímhez. (Magyar királyi államvasutak.) A 2. »Bűntettekből származó és fedezetlenül maradt kincstári követelések végleges elszámolására« rovaton kimutatóit 6.121 K 69 f ujabb előirányzat nélküli kiadás lopásból eredő behajthatatlan követelések és meg nem térülő károk leírásából származik s minthogy ezen veszteségek fedezéséről, azok természeténél fogva, kölségvetésileg előre gondoskodni nem lehetett, azokat mint előirányzat nélküli kiadásokat kellett elszámolni. b) Beruházások. IV. fejezet. 1. czímhez. (Közutak.) A 8. »A marosvásárhely—szászrégeni hely iérdekű vasút megváltásai rovaton elszámolt 110.628 K 94 f előirányzat nélküli kiadásra nézve a minister a következőket jegyzi meg. Az 1904. évi XIV. törvényczikkben nyert felhatalmazás alapján a maros­vásárhely—szászrégeni helyi énlekű vasút 1907. évi szeptember hó 1-vel beállt, joghatálylyal ez állam birtokába vétetett. Az ez alkalommal megállapított és ki­fizetett megváltási összeggel szemben azonban a marosvásárhely—szászrégeni hely iérdekű vasúi részvénytársaság az 1896. évi XXVÍ. törvényczikk alapján panaszszal élvén, a közigazgatási bíróság a vasút részvénytársaság panaszának részben helyt adott, a mennyiben kimondta, hogy a megváltási ár alapjául szolgáló tiszta jövedelem megállapításánál a bevételből igazgatási költségek czímén csakis az a költség, illetve a költségeknek csakis azon arányos része vonható le, mely a vonatüzem igazgatására esik; kimondotta továbbá a közigaz­gatási bizottság azt is, hogy nem vonható le a részvénytársaság által korábbi évben leirt behajthatatlan követelés, valamint hogy fenmarad panaszlónak az a joga, miszerint a megváltási ár megfelelő kiegészítését utólag követelhesse abban az esetben, ha az 1905. és 1906. évi bevételből az engedélyokmány 2iS. § e) pontja alá eső adó és illeték czímén levont összegekre nézve az illetékes pénz­ügyi hatóság jogerős határozatával kimutatja, hogy az emiitett évekre ezeken a czímeken megterhelhető nem volt, vagy a számításba vett összegeknél kisebb mértékben terheltetett meg. Megállapította ezeken felü! a közigazgatási bíróság, hogy panaszlót a fenti rendelkezések következtében még megillető megváltási árat 1907. évi szeptember hó 1-től számított 5°/ 0-os kamattal kell megfizetni. A közigazgatási bíróságnak ezen ítélete alapján kiszámított folytatólagos megváltási ár további kamatveszteségek elkerülése végett mielőbb kifizetendő lévén, az utalványozott összeg a ministertanács hozzájárulásával előirányzat nél­küli beruházásként számoltatott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom