Képviselőházi irományok, 1910. XV. kötet • 449-491 sz.

Irományszámok - 1910-491. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1911:XIV. t.-czikk) az 1911. számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

491. szám. 371 5. czímhez. (Magyar királyi államvasutak.) A9. »Biharpüspöki—össi-i vonal épitésére« rovaton költségvetésileg előirányzott 500.000 K val szemben mutat­kozó 3.028 K 42 f túlkiadást az a körülmény idézte elő, hogy az építkezési munkálatok gyorsabb ütemben haladván előre, ezzel kapcsolatosan az előirány­zott hitelnél nagyobb költségek merültek fel. A' 26. »Előirányzat nélküli bevételekből (járulékokból) fedezendő különféle beruházások, minők állomások és vágányok létesítése és bővitése,« továbbá a 27. »Helyi érdekű vasutak által forgalmi eszközök beszerzésére befizetett hozzá­járulásokból fedezendő beruházási kiadások« s végül a 28. »Helyi érdekű vas­utak által csatlakozó állomások bővitéséhez befizetett hozzájárulásokból fedezendő beruházási kiadások« rovatokon elszámolt 39.376 K 34 f, 614.995 K 91 f és 194.799 K 15 f ujabb előirányzat nélküli kiadások teljes fedezetet nyernek az érdekelt vasúttársaságok által az emiitett czélokra telj esitett és a rendkívüli bevételek közölt elszámolt befizetésekben. A 29. >>Rákospalotai munkás-lakóházak épitése« rovaton előirányzat nél­küli kiadásként, ujabban elszámolt 3.985 K 60 fre nézve felemlíti a minis­ter, hogy a munkások részére tervbe vett munkáslakások építkezése folyamatban lévén, az esedékes kereseti összegek a vállalkozók részére kiutalandók voltak s a felmerült költségek, addig is, mig a törvényhozás a megfelelő fedezetet rendel­kezésre bocsátja, a ministertanács hozzájárulásával előirányzat nélküli kiadásként voltak elszámolandók. A 30. »Temesvár—orsovai vonal áthelyezésére« rovaton ugyancsak elő­irányzat nélküli kiadásként ujabban utalványozott 244.364 K 34 f kiadás indokolásául íelemUti a minister, hogy a két év előtti felhőszakadás okozta nagymérvű károk helyreállítása alkalmával kitűnt, miszerint forgalom biztonsága érdekében a vasútvonalnak egyik leginkább veszélyeztetett szakaszát át kell helyezni. Minthogy azonban ezen halaszthatatlan munkálat költségeinek fedezésére költségvetési hitel rendelkezésére nem állott, ennélfogva a folya­matba tett áthelyezési munkálatok körül felmerült kiadást a ministertanács hozzájárulásával előirányzat nélküli kiadásként kellett elszámolni. A 31. »Bárczika—ormospusztai vonal építésére« rovaton előirányzat nélküli kiadásként utalványozott 11.026 K 10 f kiadásra nézve megjegyzi a minister, hogy ezen vasútvonalnak az államkincstár által való kiépítése el­határoztatván, az építési költségek fedezetéről az 1912. évi költségvetés kereté­ben gondoskodás történt. Minthogy azonban a vasútvonal által érintendő vidé­ken elterülő kincstári bányatelepek kiaknázása érdekében felette kívánatos, hogy ez a vonal még az 1912. év folyamán a forgalomnak átadassák, ennélfogva az építési előmunkálatokat mielőbb meg kellett kezdeni s az ennek folytán fel­merülő kiadások, addig is mig a törvényhozás által rendelkezésre bocsátott hitel igénybe vehető lesz, előirányzat nélküli kiadásként voltak elszámolandók. A 32. »Az építő felügyelőségek személyzetének rendkívüli segélye« rovaton utalványozott 4.300 K előirányzat nélküli kiadás indokolása tekintetében utal a minister a tárczája rendes kezelésében az 1. »Központi igazgatás« czím »Személyi járandóságok« rovatán előállott hiteltúllépésre vonatkozólag előadott körülményekre, megjegyezvén, hogy az építési felügyelőségekhez beosztott személy­zet illetményeit a beruházások hitele terhére élvezi, miért is a ministertanácsi felhatalmazás alapján folyósított rendkívüli segélyek ezen számadási ág terhére előirányzat nélküli kiadásként számoltattak el. A 33. »Privigye—nyitrabányai vasút épitése« rovaton utalványozott és ugyancsak előirányzat nélküli kiadásként elszámolt 85.290 K 73 f kiadásra nézve megjegyzi a minister, hogy ezen vasutvonalak államvasutként 47*

Next

/
Oldalképek
Tartalom