Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.

Irományszámok - 1910-XLII. Törvényjavaslat az 1911. évi március hó 30/17-ik napján Szerbiával kötött konzuli egyezmény becikkelyezése tárgyában

XLII. szám/ 347 ventionnel concernant ces demiéres personnes seulement, pourvu, bien entendu, que les actes susmentionnés aient rapport á des biens situés ou a des affaires a traiter sur les terri­toires de la Partié contractante qui a nőmmé lesdits fonctionnaires. Les déclarations et les attestations contenues dans les actes ci-dessus mentionnós et qui auront été reconnus authentiques par lesdits fonctionnaires et revétus de leur sceau officiel, auront en justice ou hors de justice, dans les territoires des Parties contrac­tantes et autant que les lois de ces Parties le permettent, la mérne force et valeur que si ces actes avaient été passés par devant des employés publics de l'une ou de l'autre des Parties contractantes, pourvu que ces actes aient été rédigés dans les íormes requises par les lois de la Partié contractante qui a nőmmé les fonctionnaires consulaires, et qu'ils aient ensuite été soumis a toutes les formalités régissant la matiére dans le pays oű, l'acte dóit recevoir son exécution. II est bien entendu que ces actes seront soumis au timbre et a l'enregistrement dans le pays de leur exécution, conformément aux lois et coutumes de ee pays. Dans le cas oú un doute s'éléverait sur Fauthenticité ou l'expédition d'un acte public enregistré á la chancellerie d'une autorité consulaire, on ne pourra en refuser la confrontation avec 1'ori­ginál á l'intéressé qui en fera la demande et qui pourra assister á cetté confrontation s'il le juge con­venable. Les fonctionnaires consulaires pour­ront légaliser toute espéce de docu­ments ómanant des autoritás ou fonc­tionnaires de leurs pays et en fairé des traductions qui auront dans les territoires de la Partié contractante oú ils exercent leurs fonctions, la mérne force et valeur que si elles avaient jogügyletet, amely csak ezeket az utóbbi személyeket érinti, föltéve^er mészetesen, hogy a legutóbb említett okiratok annak a szerződő félnek terü­letein fekvő javakra vagy ott elinté­zendő ügyekre vonatkoznak, amely fél az említett tisztviselőket ki­nevezte. A fentebb említett okiratokban fog­lalt nyilatkozatoknak és tanúsítvá­nyoknak, amelyeket az említett tiszt ­viselők hiteleseknek nyilvánítottak és hivatali pecsétjükkel elláttak, a szer­ződő felek területein, amennyiben azt e felek törvényei megengedik, ugyanolyan jogerejük és joghatályuk van, mintha ezek az okiratok a szer­ződő felek egyikének vagy másikának valamely közhivatalnoka előtt jöttek volna létre, föltéve, hogy ezeket az okiratokat azon szerződő fél törvényei­nek megfelelő alakban szerkesztették, amely a konzuli tisztviselőket kine­vezte és föltéve, hogy azután mind­azoknak az alakszerűségeknek alá­vetették, amelyek e részben abban az országban irányadók, ahol a jogügy­letet végre fogják hajtani. Az em­iitett okiratokat természetesen abban az országban, ahol a jogügyletet végre kell hajtani, ez ország tör­vényeinek és szokásainak megfele­lően bélyegzésnek és illetékkisza­bási bemutatásnak is alá kell vetni. Ha valamely konzuli hatóság irodájá­ban belajstromozott ily közokirat hitelességére vagy kiadmányára nézve kétség merülne fel, a közokirat össze­egyeztetése az eredetivel meg nem tagadható az érdekelt személy kórel­mére, aki, ha szükségesnek találja, ennél az összeegyeztetésnél jelen lehet. A konzuli tisztviselők országaik hatóságaitól vagy tisztviselőitől szár­mazó mindennemű okiratot hitelesít­hetnek és ezekről fordításokat készít­hetnek, amelyeknek azon szerződő fél területein, ahol tisztüket gyako­rolják, ugyanolyan jogerejük és jog­hatályuk van, mintha-,az ország hites 44 •

Next

/
Oldalképek
Tartalom