Képviselőházi irományok, 1910. XIII. kötet • 391-403 sz.

Irományszámok - 1910-391. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1910:III. t.-czikk) az 1910. számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról

391. szám*.; 8|;1 A 2. »Dologi kiadások « rovaton jelentkező 28.030 K 62 f túlkiadást az irodaszerek árának emelkedése és a szolgálat érdekében szükségessé vált nagyobb mérvű áthelyezések idézték elő. A 3. »Behajthatatlan fizetési előlegek* rovaton jelentkező 1.434 K 02 f ujabb előirányzat nélküli kiadás a minden vagyon hátrahagyása nélkül elhalt állami alkalmazottak után törlesztetlenül maradt fizetési előleghátralékok végleges elszámolásából származik. 4. czímhez. (Állami pénztárak). A 2. »Dologi kiadások« rovaton kitüntetett 2.417 K 48 f túlkiadás egy tisztviselőnek a körmöczbányai pénzverőhivatalhoz történt kiküldetésével felmerült útiköltségekből, az Osztrák-magyar bankot a pénzváltási szolgálatból kifolyólag megillető pénzszállítási költségek emelkedéséből és a Dunahidalap tulajdonából átvett tűzmentes pénzszekrény értékének elszámolásából ered. 5. czímhez. (Adóhivatalok) A 2. »Dologi kiadások« rovat alatt mutatkozó 28.419 K 82 f újabb túlkiadásnak oka a következő: A lejárt bérszerződések csak magasabb bérösszegek mellett voltak megköthetők; az általános drágaság miatt az adóhivatalok átalányát emelni kellett; a szolgálat érdekében gyakori kiküldetések és helyettesítések váltak szükségesekké; több kincstári épületet tataroztatni kellett; végül az érczpénz-forgalom emelkedése miatt nagyobb mennyiségű pénzeszacskót kellett beszerezni. , , 7. czímhez. (Jogügyi igazgatóságok és kincstári ügyészségek.) A 2. »Dologi kiadások« rovaton mutatkozó 673 K 48 f túlkiadást a feloszlatott szegedi kincstári ügyészségi személyzetnek Temesvárra és Máramarosszigetre történt áthelyezése és a budapesti jogügyi igazgatóság irattárának más helyiségbe való költözködése okozták. 8. czímhez. (Pénzügyi törvényszékek Horvát-Szlavonorszagokban.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovat alatt kimutatott 200 K rijabb túlkiadás a díjnokok napidíjának szabályozása, illetve felemelése folytán merült fel. 10. czímhez. (Bányászati és, erdészeti főiskola Selmeczbányán és bányásziskolák.) A 2. » Közterhek* rovaton kimutatott 15 K 40 f újabb túlkiadást az idézte elő, hogy a kirótt adók az előirányzott hitelt meghaladják. 12. czímhez. (Fogyasztási és italadók.) A 2. »Dologi kiadások« valamint a 3. A mezőgazdasági szeszfőzdék részére járó jutalmak az 1908. évi XXVIII. t.-czikk 5. §-a alapján« rovaton kitüntetett 111.027 K 37 f és 774 562 K 65 f újabb túlkiadásnak oka az, hogy e rovatok hiteleinek előirányzása azon feltevés mellett történt, hogy az 1908. évi XXVIII. t-czikk határozmányai az 1909., illetőleg az 1910. évben már hatályban lesznek és ennek következtében a szeszadó után járó kamatleszámitolás megszűnik, továbbá, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék az eddiginél kisebb méretű jutalmakban fognak részesülni. Minthogy azonban az idézett törvényezikk vonatkozó rendelkezései nem léptek életbe, a kamatleszámitolás továbbra is engedélyezendő volt és a mezőgazdasági szeszfőzdék részére az 1899. évi XX. törvényezikk 5. §-a alapján a régi nagyobb összegű jutalmakat kellett folyósítani. A 9. »Mezőgazdasági szeszfőzdék jutalma az 1899. évi XXIV. t.-czikk 1. §-a alapján« rovaton kimutatott 259.899 K 98 f túlkiadás onnan ered, hogy mivel az 1908. évi XXVÍII. törvényezikk életbe nem lépett, 1899. évi XXIV. törvényezikk szerint járó jutalmak az 1910. évben is kiutalványozandók voltak. A 10. »A Budapest fő- és székvárosnak a söradópótlék megtérítése czímen kifizetendő összeg az 1899. évi VI. t.-czikk 5. §-a, illetőleg az 1906. évi II. t.-czikk 6. §-a alapján* rovaton jelentkező 253.370 K 33 túlkiadás onnan származik, hogy az 1910. évben a sörnek Budapest székesfőváros zárt területén