Képviselőházi irományok, 1910. XII. kötet • 348-390., XXXVIII-XL. sz.

Irományszámok - 1910-349. Törvényjavaslat a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről és az 1894. évi V. törvényczikk némely rendelkezéseinek módositásáról, illetve kiegészitéséről

349, szám. S3 Jól tudja a kormány, hogy ennek a szervezetnek felállításával még nem merülnek ki mindazok az intézkedések, a melyeket a birtokpolitika meg­kíván. Ez az intézet a birtokpolitikának csak egy eszköze lesz, habár meg­győződésünk szerint egyik igen fontos és mindenesetre a legsürgősebb fel­adatok megoldására alkalmas eszköze, a melynek működése nyomán szer" zendő értékes gyakorlati tapasztalatok biztos alapot fognak nyújtani a további teendők megítélésére. Az intézet ozélja első sorban, hogy a földmívelósügyi minister irányítása alatt álló állami birtokpolitika érdekében és az állami czéloknak megfelelő tervek alapján hajtson végre ingatlanfeldarabolásokat, telepítéseket, tegye lehetővé ezeknek kapcsán középbirtokok keletkezését, közvetítse a nagj^obb, valamint korlátolt forgalmú ingatlanokon a kisbérleti rendszer (bóiiőszövet­kezetek) meghonosítását; továbbá hogy előmozdítsa a kivándorlottak terv­szerű visszatelepítését és a mennyiben erre az előfeltételek meglesznek, jára­dékbirtokokat létesítsen, ha pedig sikerül a jelzálogkölcsönnyujtással kapcso­latos életbiztosítás nagy arányban való meghonosítására czélszerű pénzügyi megoldást találni, gondot fordítson ennek a rendkívüli jelentőségű intéz­ménynek elterjesztésére. Feladata továbbá az intézetnek, hogy az 1908 XLIII. és 1907:XLVI. törvényczikkek rendelkezéseinek eredményessé tótele czéljából községek, közbirtokosságok, illetőleg törvényhatóságok részére közlegelők szerzésére és gazdasági munkásházak építésére, valamint az ingatlanfeldara­bolásoknál és telepítéseknél házépítésekre és gazdasági foLzerelés czéljaira olcsó kölcsönöket nyújtson, illetve szerezzen és egyáltalában erejéhez mérten hathatós eszköze legyen az állami birtokpolitikának minden olyan művelet­nél, a melyet az megkíván Az említett egj^es működési ágazatok fontosságá­nak részletes méltánylását úgy hiszem bátran mellőzhetem, mert hiszen éppen azokat a nemzeti és közgazdasági érdekű feladatokat kívánja a kormány az alapítandó intézetre bizni, a melyek megoldásának égető sürgőssége már átment a köztudatba és nézetkülönbség nélkül hangoztatik régóta az összes szakkörök által. ' A felsoroltakon kívül természetesen módjában lesz az intézetnek műkö­dési körét alapszabályainak megfelelő módosításával más, az alapitásnál czélbavetteket kiegészítő irányokban is kiterjeszteni és kifejleszteni a szerint, a mint ez a gyakorlati élet tapasztalatai szerint az állami és nemzeti birtok­politika szolgálatában szükségesnek és czólszerűnek fog mutatkozni. Az intézet szervezetének megalkotásánál mindenekfölött arra fordítottunk gondot, hogy maga ez a szervezet, szorosan hozzá alkalmaztassák az intézet rendeltetésének ós birtokpolitikai feladatainak sajátosságaihoz, de figyelemmel kellett lennünk arra is, hogy egyrészről az intézet működésének állandó irá­nyítására az állam a szükséges befolyást gyakorolhassa és a kormány pénz­ügyi és földmivelésügyi szakközegei az intézet működésébe teljes betekintést nyerjenek, másrészről az alapításban résztvevő és az intézet műveleteivel kapcsolatos kölcsönöket nyújtó intézetek e kettős irányú közreműködésük által indokolt állandó befolyást gyakorolhassanak az intézet vezetésére. Ilyen szervezet a kereskedelmi társaságoknak a fennálló törvényes ren­delkezések által megadott alakjaiban nem lett volna czélszerűen megalkott ható. Ez okból az intézet részére egy egészen különleges alakulatot kellett megalkotni a kereskedelmi törvény (1875. évi XXXVII. t.-czikk) keretein részben túlmenői eg. A mi az intézet alaptőkéjét illeti, az alapítványok állandóbb jellegűek n*

Next

/
Oldalképek
Tartalom