Képviselőházi irományok, 1910. XI. kötet • 280-347., XXXI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-324. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése hatóság elleni erőszak bűntettével és súlyos testi sértés vétségével vádolt Beck Lajos országgyülési képviselő mentelmi ügyében

324. szám. 165 tagjának büntetendő cselekményét birói üldözés tárgyává kivánja-e tenni, vagy sem. Ha igen úgy határozatilag fogja ez irányban utasitani és felhatalmazni az igazságügyministert, ki ezen minőségében a Háznak szintén egyik tagja. A képviselőháznak 1867, évi november hó 18-iki országos ülésén a Böszörményi László mentelmi ügyében hozott határozata ezeket az elveket juttatja érvényre, midőn ezen egyetlen esetben a mentelmi jog lényegéről nyilatkozott. A képviselőház ezen határozatában kimondotta azt, hogy annak a vizsgálata is szükséges, hogy vájjon jogosult-e a vádemelésre az, a ki a perbefogatási engedélyért folyamodik. Hogy a Ház saját tagjainak büntetendő cselekményei tekintetében is feltétlenül a vád ura akar maradni, kitűnik azon nem vitás tényből, hogy még azon esetekben is, midőn tagjai a törvényhozás termén kívül követnek el büntetendő cselekményt, melyek az illetékes biróságok és hatóságok jurisdikcziója alá tartoznak, önmagának tartotta fenn annakbirálatát, hogy vájjon az illető tag ellen nem forog-e fenn zaklatás, ós önmaga határozza el, hogy az illető tagot kiszolgáltatja-e vagy sem. Sőt a törvényes módon kimért büntetés sem hajtható végre, mig azt a Ház meg nem engedi. Nyilvánvaló tehát, hogy Beck Lajos és társai ellen az 1910. évi márczius hó 21-iki országos ülésen történtek miatt a bűnvádi üldözés csak az illetékes képviselőház felhatalmazása alapján lehetséges. A Ház emez akaratát fejezi ki a mentelmi bizottságnak a báró Bánffy Dezső és társai mentelmi jogának sérelme tárgyában 1907 január 10-iki ülésén tárgyalt jelentése. Minthogy pedig ilyen felhatalmazása a kir. ügyészségnek Beck Lajos orsz. képviselő üldözésére nem volt és nincs, ennélfogva súlyos törvényszegést követett el, midőn illetéktelenül bírálata és hatósági eljárása tárgyává tette a képviselőház ülésén történt eseményeket és üldözőbe vette azok elkövetőit. A hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt képviselő mentelmi jogát pedig különösen és főként azért, mert az 1910. évi márczius 21-iki országos ülésen történt tettlegességek elkövetői ellen az eljárás megindítására a Ház engedélyt ós felhatalmazást nem adott, e czímen nemcsak felfüggeszteni nem szabad, hanem vissza kell utasitani még a gondolatát is annak, hogy a ministerek, avagy a végrehajtó hatalom bármely más közege a Házban ós annak épületében hatósági jogokat gyakorolhatnának, avagy a Házban történteket hivatalos bírálatuk ós eljárásuk tárgyává tehetnék. Azok ellen a hatóságok ellen pedig, melyek minden törvényes alap hiján önfejűleg oly vádat kovácsolnak a törvényhozás tagjai ellen, melynek lehetőségót az alkotmány és törvény kizárja és mivel oly kérdést vontak hatáskörükbe, melynek kizárólagos birája maga a képviselőház s mert cselekményük alkalmas a törvényhozás függetlenségét és szabadságát veszélyeztetni, indokolt az ellenük javasolt eljárás. A mentelmi jog felfüggesztésének megtagadása ez esetben még az anyagi igazságot sem sérti, mert a megkereséshez csatolt bizonyítékok szerint határozottan megállapitbató, hogy Beck Lajos orsz. képviselő az 191Ó. évi márczius hó 21-iki országos ülésen történt ama tettlegességben, mely a ministereken ejtett sérüléseket okozta, nem vett részt és semmi olyasmit el nem követett, a mivel a ministereken sérüléseket ejthetett volna. A mentelmi jog felfüggesztése zaklatás okából is megtagadandó volna. Gí/őrff'y Gyula s. k., a csikkarcsfalvi kerület orssdggyülési képviselője, a mentelmi bieottság tagja.