Képviselőházi irományok, 1910. XI. kötet • 280-347., XXXI-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-324. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése hatóság elleni erőszak bűntettével és súlyos testi sértés vétségével vádolt Beck Lajos országgyülési képviselő mentelmi ügyében

166 324. szám. 2-ik melléklet a 324. számú irományhoz. Különvélemény Beck Lajos orsz. képviselő meníelmi ügyében a mentelmi bizottság többségi véleményével szemben. I. Az 1867. évi november 18-án hozott elvi jelentőségű képviselőházi határozat (Böszörményi-eset) első pontjában a feltétlen mentességet • a következőképen állapitja meg: »A mit az országgyűlési tag mint olyan a Házban és a Házon kivül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés ós pedig annak azon Háza által vonathatik feleletre, melyhez tartozik. E határozat, a mely megváltoztatásáig kötelező erővel bir azon országgyűlésre, vagy a hogy az előadói jelentós mondja: »ezen általánosan elismert és hosszas gyakorlat által törvényszerű erővel felruházott alkotmányos jogszabály*, mindenekelőtt kizárja azt, hogy a mennyiben alkalmaztatásának esete fenforog, az országgyűlés illető Háza felfüggeszthesse valamelyik tagjának mentelmi jogát, a végből, hogy azt más hatóságnak kiadja. Ez esetben a kiadás kérdése fel sem vethető, mert a képviselőház le sem mondhat az ő hatáskörébe eső cselekmény elbírálásáról. A képviselőház ezen őt kötelező jogszabályban a mentelmi jog feltótlen védelme alá helyezte s igy a minden honpolgárt a gyülekezetben megillető agitálási, véleménynyilvánítási, szavazási stb. jogokon kivül a törvényhozói hivatás gyakorlása közben elkövetett mindazon tiltott cselekményeket is, a melyek közvetlenül a büntető bíróságok elbírálása alá tartoznának, ha azok elkövetője azokat nem mint az országgyűlés tagja követte volna el. Ezen feltótlen mentesség védelme alá helyezte kifejezetten az országgyűlés tagjainak nemcsak szavait, hanem tetteit is, szövegezésével világosan és nyomatékosan ki kívánván emelni, hogy e védelemben nemcsak azt akarja részesíteni, ámít a képviselő, mond, hanem azt is, amit mint képviselő tesz. A »tesz« kifejezés alatt a fentebb idézett elvi határozat a jelentésben kimagyarázni megkisérlótt minden megszorítás nélkül az országgyűlés tagjának »mint olyannak* minden cselekményét subsummálja. Visszás is volna, ha a feltétlen mentesség alá csupán az országgyűlés tagjának szóval elkövetett cselekményeit sorolná, mert akkor azt, a ki nyílt ülésen felségsértést, azaz 5—10 évig terjedhető fegyházzal büntetendő bűntettet követ el, felmentené a büntető jogi megtorlás alól, mert azt szóval cselekedte, ellenben azt, a ki