Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.

Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről

86 276. szám. szolgálat alatt, melyhez a házasságnak kizárólag az első módozat szerint való rendszeresítése, rövidebb idő alatt nagyobb szolgálati jutalomdíj elérhetése, nagyobb végkielégítések rendszeresítése és más effélék járulnának. A tovább szolgáló altisztek szaporodását bizonyára elő fogja mozdítani: az altiszteknek a Németországban szokásos mintára külön altiszti iskolákban való kiképzése; a költségvetésileg biztositható eszközök mértékéhez képest a jelenleg egyátalában elégtelen rokkantsági nyugdijak emelése és a rokkantsági ellátásnak uj ellátási törvénynyel való javítása; a közszolgálatban és bizonyos magánszolgálatokban való alkalmaztatás tarének az altisztek alkalmazásáról szóló uj törvénynyel való módosítása; továbbá ezzel kapcsolatban uj katonai hivatalnoki állásoknak és rangosztályba nem sorolt havidíjas állásoknak a katonai igazgatás körén belől való létesítése; végre a hadkötelezettség teljesítése terén nyújtandó recompensátiók, melyek azok számára adatnak majd, kik két évnél hosszabb szolgálatra köteleztetnek. Ez a javaslat a magukat hosszabb tényleges szolgálatra kötelezők részére a következő recompensátiókat nyújtja: 1.) „Az önként tovább szolgáló altisztek általában a negyedik (a hadi tengerészeinél az ötödik) tényleges szolgálati évtől fogva nyernek igényjogosultságot anyagi kedvezményekre. De már a második (a hadi tengerészeinél a harmadik) tényleges szolgálati év letelte után megengedhető az altiszteknek, hogy egészben véve négy évi (a hadi tengerészeinél öt évi) tényleges szolgálati idő lerovására kötelezzék magukat, mely esetben már a harmadik (a hadi tengerészeinél a negyedik) szolgálati évtől kezdődőleg részesülhetnek anyagi kedvezményekben" (47. §. két utolsó bekezdés); 2.) A tartaléki és ezzel az összes szolgálati kötelezettség két évvel megrövidül; 3.) ,Aki önkéntes vállalkozása folytán négy évig állott tényleges szolgálatban, mentes minden időszaki fegyver- (szolgálati) gyakorlat alól" (48. §.). A mint ez már az általános indokolásban ki volt fejtve, a hadi tengerészeinél a legénység kiképzése a különböző szolgálati ágakban már a ma megállapított négy évi tényleges szolgálat mellett is nehézségekbe ütközik. Az orosz-japán háború tapasztalatai bizonyítják, hogy a hadi tengerészet annál inkább képes feladatainak megfelelni, minél intenzivebb és észszerűbb a kiképzése. A hadi tengerészeinél tehát a tényleges szolgálat idejének a megrövidítése, hacsak hadi tengerészetünk harczkészségét nem akarjuk kérdésessé tenni, nem tervezhető. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy nálunk a hivatásos tengerészek és foglalkozásuknál fogva tengerhez szokott parti és szigetlakók nincsenek elég nagy számmal ahhoz, hogy a hadi tengerészet ujonczszükségletét teljesen fedezzék; e czélból tehát a szárazföldi népességet is igénybe kell venni, ezeknek pedig a tengeren teljesítendő szolgálat elsajátítására hosszabb kiképzési időre van szükségük. Eme hosszabb tényleges szolgálat ellenértékeképen azután mentesek minden fegyvergyakorlat és a második osztályú népfölkelési szolgálat alól. A ma érvényes véderőtörvény szerint azok, kik a közös hadseregben tiz évig szolgáltak, a honvédséghez helyeztettek át s ott teljesítették 12 évi összes szolgálati kötelezettségük hátralevő részét (2 évet). Ezt a rendelkezést az tette szükségessé, hogy a honvédség békelétszámának csekélysége miatt hadi állományát másként nem tudta volna fedezni. Minthogy most már a honvédség békelétszáma emelkedni fog, az emiitett rendelkezés imperativ alakban nem megokolt többé. A hadseregből áthelyezendő emez évfolyamokról a honvédség hadi állományának kiegészítése érdekében teljesen le nem mondhat ugyan, de másrészről a közös hadsereg sem nélkülözhet többet a tartalék egy évfolyamánál. A két évfolyam áthelyezésétől azonban azért is el lehetett tekinteni, mert azt a czélt, hogy a közös hadsereg minden tartalékosa a honvédségnél is teljesítsen tényleg szolgálatot, ezentúl ugy sem lehetne elérni, mert ugy e törvényjavaslatnak, mint a honvédségről szóló új törvényjavaslatnak rendelkezései szerint a tartalékos szolgálatuk két utplsó évfolyamában állók fegyvergyakorlati kötelezettséggel terheltetni nem fognak és így az áthelyezettek csak papíron tartoznának a honvédség kötelékébe. Mindezekre való tekintettel a javaslat 8. §-a csak az utolsó évfolyamnak a honvédséghez való áthelyezését biztosítja, de ezt sem imperative mondja ki, hanem akként, hogy ez az évfolyam a honvédelmi minister kívánságára és csak a szükséges számban helyeztetik át a honvédséghez a honvédség hadi állományának kiegészítése végett. A közös hadsereg és a honvédség első vonalbeli alakulások, és igy belső szerkezetükre lehetőleg egyenlő viszonyokat kell feltüntetniök. Ha az uj véderőtörvény teljesen átmegy az életbe, a hadi állomány fedezése tekintetében sem a közös hadseregnél, sem a honvédségnél nem lesznek nehézségek. Az átmeneti idő alatt azonban szükséges lesz a közös hadsereg és a honvédség hadi állományviszonyai közt méltányos kiegyenlítést véghezvinni. Ez volt irányadó a 80. §-ban foglalt ama átmeneti rendelkezés megszerkesztésénél, hogy a hadügyi és a honvédelmi ministerek által egyetértőleg megállapítandó átmeneti idő alatt a közös hadsereg szolgálatkötelesei a közös hadsereg, valamint a honvédség hadi állomái^ viszonyainak figyelembe vétele mellett, a honvédséghez áthelyezhetők legyenek.