Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.

Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről

84 276. szám. A harmadik bekezdést azonban, mely lényeges változtatása az eddigi 57. §. harmadik bekezdésének a következőkben van szerencsém megokolni. A most emiitett szöveg: ,háború idején az összes honvédség katonai tekintetben az Ő Felsége a király által kinevezett hadvezér alatt áll", — több okból nem megfelelő többé. Parancsoló katonai szükségesség, hogy a honvédség ne csak háború idején, hanem már a mozgósítás és a hadi állományra kiegészités idején is az 0 Felsége által kijelölt katonai parancsnokok alatt álljon. A valóságos viszonyok lesznek azután irányadók a tekintetben, hogy a mozgósításkor (hadi állományra kiegészítéskor) vagy a háborúban az egész honvédség fog-e igénybe vétetni, vagy csak valamely része. Utóbbi esetben csakis az igénybe vett részt kell majd az 0 Felsége által kijelölt katonai parancsnokoknak alárendelni, az igénybe nem vett rész pedig továbbra is a honvédelmi ministernek a hatósága alatt marad. Sőt még abban az esetben is, ha az egész honvédség mozgósittatik (hadi állományra kiegészíttetik), az országon belől visszamaradó honvéd szervezetek, mint például az állandó pótalakulások, helyőrségi csapatok stb. nem fognak minden esetben az Ö Felsége által kijelölt katonai parancsnokok alá adatni. Végre az is előfordulhat, hogy a honvédségnek különböző részei egyidejűleg különböző hadiszinhelyeken lesznek alkalmazva, mely esetben különböző katonai parancsnokoknak lesznek az egyes részek alárendelve. Ezekre az okokra való tekintettel tehát uj szöveggel kellett szabályozni azt, hogy a honvédség háború, mozgósítás és hadi állományra való kiegészités esetében kinek legyen alárendelve. Az 5. §-hoz. Minthogy nincs kizárva, hogy a hadi czélokra behívott tartalékos évfolyamok a hadi állomány fedezésére elégtelenek, előfordulhat, hogy e czélból a póttartalékot is igénybe kell venni. Természetesen itt csak a kiképzett póttartalékosokról lehet szó (1. az 1886. évi XX. t.-cz. 5. §-át). Erre való tekintettel az eddigi V. T. 5. §-ával szemben, mely a póttartalék czéljául a háborúban keletkezett fogyatékok fedezését jelölte meg, ki kellett mondani, hogy a póttartalék a közös hadsereg és a honvédség hadi állományának fedezésére szolgál. De a póttartalékot különös körülmények között, — mint eddig, ugy ezentúl is — béke idejében is be lehet hivni tényleges szolgálat teljesítésére, a mi a szövegben szintén kifejezésre jut. A 6. §-hoz. Miként a 4. §-ban a honvédségre, akként itt a népfölkelésre nézve is mindazokat az általános rendelkezéseket, amelyek eddig több szakaszban szétszórva (1889: VI. t.-cz. 6., 9. és 58. §-ai) foglaltattak, egy szakaszba kellelt összefoglalni. Az első és az utolsó bekezdés a népfölkelésről szóló törvény rendelkezéseire utal a népfölkelés fölhasználását és szervezését illetőleg. A második és harmadik bekezdés megfelel a honvédségre vonatkozó rendelkezésnek s eltérőleg a V. T. 58. §-ának attól a rendelkezésétől, hogy a népfölkelés fő vezetése tartozik a honvédelmi minister hatáskörébe, a népfölkelésnek minden ügyét ide utalja. A hadügyminister ingerentiája a hadrend és az egységes alkalmazás tekintetében, ugy mint eddig is volt, biztosítva marad. Minthogy pedig csak a behívott népfölkelés jöhet katonai tekintetben figyelembe, ha annak csak részei hivatnak be, csak a részeket lehet az Ő Felsége által kijelölt katonai parancsnokoknak alávetni. Ennélfogva a javaslat a „behívott népfölkelés" kifejezést használja a mai törvényben lévő „felhívott népfölkelés" kifejezés helyett. A 7. §-hoz. A V. T. 10. §-a értelmében azok a hadkötelesek, kik a tulajdonképeni hadi szolgálatra ugyan nem, de a hadi czélokra szükségelt más nemű szolgálatokra alkalmasak, ily szolgálatok tételére háború esetében eddig is alkalmazhatók voltak. Ezt a törvénybeli rendelkezést azonban ki kellett terjeszteni azokra a hadköteles korban álló egyénekre is, kiket sem szolgálati, sem népfölkelési kötelezettség nem terhel, mivel előfordulhat, hogy a hadi szolgálattal kapcsolatos ilyen másnemű szolgálatot éppen ilyenek tudnak teljesíteni. Minthogy pedig ilyen szolgálatokra nem csak háborúban, de már mozgósítás, sőt hadi állományra kiegészités esetén is lehet szükség, ezekre az esetekre is ki kellett ezt a kötelezettséget terjeszteni. A 8. §-hoz. Ez a szakasz azokat a rendelkezéseket tartalmazza, melyek a fegyveres erő különböző részeibe tartozók különböző nemű szolgálati kötelezettségének időtartamát meghatározzák. A rövidebb tényleges szolgálatra való átmenetelt a 80. §. szabályozza.