Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
276. szám. 73 pedig oly módon, hogy évenként augusztus hó végével a végleges számbavétel alkalmával minden sorozójáráson belül és mindig az ifjabb korosztálytól kezdődőleg a sorsszám rendje szerint előbb a közös haderő, azután pedig a honvédség ujonczjutaléka fedeztetik, az ezután még fenmaradó egyének pedig mint fölösszámuak a póttartalékba ajánltatnak (utaltatnak). A sorsszám tehát a ma érvényes törvény rendelkezései szerint döntő befolyást gyakorol a hadkötelesre háramló tényleges szolgálat tartamára és a szükséglet nagyságát ez idő szerint jóval túlhaladó sorozási eredmények ellenére is útját állja annak, hogy a liadkötelezettség teljesítése körül nyújtható könnyitésekben kielégítő mérvben azok részesüljenek, kiknek polgári viszonyai tényleg különös tekintetbe vételt érdemelnek. Ezért ismételten kifejezésre jutott az a jogosult óhaj, hogy a sorshúzás jelentősége megszüntettessék. Itt fölmerül a kérdés, hogy mi lépjen a kiküszöbölendő sorshúzás helyébe? Az állitásköteleseket mindenek előtt bizonyos meghatározott sorrendben kell az állítási lajstromokba fölvenni. Alapos megfontolás után az a meggyőződés jutott érvényre, hogy a lajstromokba való fölvétel a legegyszerűbben és a legbiztosabban a sorsszám rendje szerint eszközölhető. Czélirányosnak látszik tehát, a sorshúzást e czélra mindenesetre fenntartani és csak arra szorítkozni, hogy a sorshúzás egyéb, méltánytalannak bizonyult kihatásai elhárittassanak, vagyis a besorozottak beosztásánál és ajánlásánál (utalásánál) követendő eljárás módosittassék, ami mellett részben más okok is szólnak. így pl. érzékeny hátránynyal jár a honvédségre nézve az a gyakorlat, hogy ujonezjutalékát csak a hadseregbeli ujonezok kiállítása után fedezheti. A jelenlegi szervezet mellett e hátrány különösen akkor sújtaná érzékenyen a honvédséget, ha jövőben, áz ujonezjutalékok fölemelése következtében — habár csak szórványosan is — hiányok keletkeznének, mert ezeket a honvédség egyedül volna kénytelen viselni. E rendszernek egy másik hátránya, mely úgy a közös haderőre, mint a honvédségre nézve egyformán terhes, abban nyilvánul, hogy augusztus hó végén a végleges számbavétel alkalmával az ujonczszükséglet meghatározásával egyidejűleg az is megváltoztathatatlanul megállapíttatik, hogy ki lesz ujonezként állományba veendő, és ki fölösszámuként a póttartalékba beosztandó. Ennek következtében ki van zárva annak lehetősége, hogy azok a nagyszámú fogyatékok, melyek a bevonulás utáni első hetekben az ujonczállományban az állományba vétel előtt már fennállott szolgálatképtelenség miatt való elbocsátások (évenként átlag 15.000 fő, a magyar államban 7.000), továbbá, kedvezményeknek későbbi odaítélése következtében keletkeznek, még az illető évi fölösszámúakból pótoltassanak. A fogyatékok, valamint az esetleges szaporulatok (növedékek) mint pótlegények és jóbavételek a következő évre jegyeztetnek elő. A pótlegényállitások túlnyomósága esetében az ujonczszükséglet a következő évben emelkedik ugyan, de addig hiányzanak a szükséges emberek; pótolhatók ugyan amaz idősebb legények által, kiket az ujonezok bevonulása idejében az állományviszonyokra való tekintettel szabadságolni kellett, — ha ugyan vannak ilyenek elegendő számmal — de ezek sem állanak rögtön rendelkezésre. Hozzájárul ehhez még az is, hogy az ily módon szabadságoltak, kik a tényleges szolgálatra újra behívhatok, sokszor kellemetlenül érzik helyzetük bizonytalan voltát. Hogy tehát e különféle hátrányok lehetőleg elhárittassanak, az ajánlás és beosztás fentartásával besorozott egyének ajánlására és beosztására nézve a következő eljárást szándékoljuk életbe léptetni: A besorozottak mindenek előtt június hó végével sorozójárásonként szám szerint felosztatnak a közös haderő és a honvédség között a kőt ujonczjutalék arányában; az ez által az arány által megállapított kulcs szerint történik azután a besorozottak egyénenkénti beosztása és pedig oly módon, hogy a 3 : 1 arányt véve például, az állítási lajstromok nyomán — tekintet nélkül a korosztályokra — három ember a közös haderőhöz, a negyedik ellenben a honvédséghez lesz beosztandó stb., mely eljárás következtében a honvédség épúgy, mint a közös haderő, minden korosztályból kap ujonezokat. Az utalás fentartásával besorozottak kivétel nélkül ezzel a fentartással vétetnek állományba és október elején tiz heti első katonai kiképzés alá kerülnek. Erre az időre esik a számbavétel. Ez alkalommal az ujonczjutalékban a június havi felosztás óta beállott változások betudása mellett a fölös számú aknák, vagyis azoknak az egyéneknek száma állapittatik meg, akik az illető évnek a most már véglegesen megállapított ujonczszükségletén felül esnek. Afölösszámúak most már végleg a póttartalékba utaltatnak és az első katonai kiképzés befejezte után a nem tényleges állományba helyeztetnek át. A kiválasztást a járási tisztviselőhöz benyújtott és ennek véleményével ellátott kérvények alapján a méltányérdemlő viszonyok mérvéhez képest vegyes bizottságok foganatosítják és pedig a családfentartás, a mező"üaság vagy más kereset vagy a hivatásszerű polgári kiképzés érdekeire való tekintettel.
