Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
276. szám. 121 '.'•--}' 1.) hogy akik a 28. §. alapján két évi tényleges szolgálatot teljesítettek, mivel hosszabb ideig szolgáltak," mint az egyévi önkéntesek, fegyvergyakorlatra nem hivatnak be; 2.) hogy akik a tényleges szolgálati kötelezettség lejárta előtt a pőttartalékba helyeztettek, a közös hadsereghez helyeztetnek át és a sorozási évfolyamuknak megfelelő fegyvergyakorlati kötelezettség alá esnek, mert a hadi tengerészeinek nem lesz póttartaléka, a közös hadsereg póttartalékának fegyvergyakorlati kötelezettsége pedig már másutt (1. pont, 4. bekezdés) szabályozva van, a törvény pedig nem nyújthat módot arra, hogy olyanok, kik kedvezményre igénynyel birnak, azért kívánják a hadi tengerészeihez való beosztásukat, hogy a póttartalékba helyeztetvén át, meneküljenek a fegyvergyakorlati kötelezettség alól; 3.) hogy akik mint egyévi Önkéntesek teljesítették tényleges szolgálatukat, négy fegyver (szolgálati) gyakorlatra hívhatók be, mert a közös hadsereg egyévi önkénteseiből lett tartalékosok is ugyanennyi fegyvergyakorlatra köteleztetnek. A 3. pont nem igényel megokolást. A 4. pont a felfegyverzés megváltoztatása esetére provideál, nehogy ily esetben külön törvénynyel kelljen fegyvergyakorlati kötelezettséget megállapítani, mint ahogy ez a Manlicher-féle ismétlőfegyver behozatalakor az 1888. évi I. törvényezikkel történt. Az 5. pont a mai törvény 12. és 13. §-aiban is benne van s nem igényel bővebb megokolást. A 49. §-hoz. . E szakasz az ellenőrzési szemlén való megjelenés kötelezettségét állapítja meg. Az ellenőrzési szemlék a tapasztalás szerint mellőzhetőknek is bizonyultak, anélkül, hogy ennek következtében a nyilvántartásban zavarok támadtak volna és igy a javaslat 49. §-ának utolsó bekezdése módot ad arra is, hogy az ellenőrzési szemlék megtartása mellőztessék és helyébe rendeleti utón évenként egy ízben teljesítendő írásbeli jelentkezési kötelezettség állapíttassák meg, ami a hadkötelesek érdekében volna, mert fölmentené őket a személyes megjelenés terhe alól. Az ellenőrzési szemléket azonban teljesen mellőzni nem lehet, mert lehetnek oly viszonyok, amikor azokra szükség van, és igy elrendelésüknek lehetőségét a javaslatban fenn kellett tartani. Az 50. §-hoz. E szakasz fentaríja azt a jelenlegi állapotot, hogy a tényleges katonai egyének a katonai büntető és fegyelmi r szabályok alatt állanak, s hogy az ellenük való eljárás a katonai (honvéd) bíróságokat és a katonai fegyelmi hatóságokat illeti meg. Ehhez képest a harmadik bekezdés azt az alapelvet mondja ki, hogy a katonai büntető bíráskodás alatt álló személyek minden bűncselekménye, mely rendőri bíráskodás alá tartozik, kivéve a jövedéki kihágásokat, a katonai fegyelmi szabályok szerint büntettetik. Amennyiben azonban a rendőri bíráskodás alá tartozó bűncselekményeknél közigazgatási intézkedések szüksége is fölmerül, amelyeket a katonai parancsnok az ügy természeténél fogva nem foganatosíthat, annyiban ezeket az intézkedéseket a köztörvények szerint a polgári közigazgatási hatóságnak kell megtennie. Kivétel ez alul — hacsak a késedelem veszélylyel nem jár — a személy elleni kényszereszközök alkalmazása, s ez a jelenlegi tényleges állapot szerint is a katonai hatóság ügykörébe tartozik. Az 51. §-hoz. Azt a kérdést, hogy az állományba nem vett ujonczok és póttartalékosok, továbbá a nem tényleges katonai egyének mely esetekben állanak a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt, a javaslat a ma érvényes törvény 62. §-ától részben eltérően szabályozza, noha általában azokat az elveket tartja szem előtt, amelyeket a ma érvényes törvény 62. §-a. Az első két bekezdés a mai állapotot fentartja és a második bekezdés csak annyiban uj, hogy nemcsak a tisztekre, hanem a katonai lelkészekre, továbbá a katonai tisztviselőkre, tiszt- és katonai tisztviselő-jelöltekre is megállapítja azt a szabályt, hogy katonai egyenruhában elkövetett bűncselekményeik miatt a katonai büntető és fegyelmi . szabályok szerint büntettetnek. Az 1. pont b) betűjében foglalt azt a rendelkezést, mely szerint a nem tényleges katonai egyének a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak, a katonai szolgálati szabályoknak a katonai parancsnokságokkal és hatóságokkal való írásbeli szolgálati érintkezés alkalmával történt áthágása miatt, a katonai fegyelem föntartása teszi szükségessé. Éppen igy a katonai fegyelem föntartása érdekében kellett a 2. pont b) betűje alatt foglalt azt az uj rendelkezést is fölvenni a javaslatba, hogy a nem tényleges rangosztályba nem sorolt havidijasok és a legénységi állomány nem tényleges egyénei a szolgálati szabályoknak katonai egyenruhában elkövetett áthágása miatt, — továbbá a nem tényleges tisztek, katonai lelkészek, katonai tisztviselők, tiszt- és katonai tisztviselőjelöltek a 3. pont a) betűje szerint a katonai vagy a nyilvántartásukra vonatkozó jelentkezési szabályok áthágása miatt (mely utóbbi eddig a közigazKSpvK. iromány,. 1910—1815^ X s kötet 16
