Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.

Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről

122 276. "szám. gatási hatóság elé tartozott), a 3. pont b) betűje szerint pedig a katonai minőségben, szolgálati utón átvett bizalmas jellegű katonai nyomtatványok és iratok megőrzésére és titokbantartására vonatkozó szabályok gondatlan áthágása miatt, szintén a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak. A 2. pont b) betűjében foglalt rendelkezést az teszi szükségessé, hogy előfordult, hogy a kincstári ellátásból kilépett legénységi egyének, kik a nekik kölcsön adott, vagy saját költségükön beszerzett egyenruhában haza utaztak, tiszteknek szándékosan nem tisztelegtek vagy őket inzultálták s ezeket nem lehetett fegyelmi utón megbüntetni. A 3. pont a) betűjében foglalt rendelkezést az teszi szükségessé, hogy a nem tényleges tisztek nyilvántartása ma is a katonai hatóságok elé tartozik és igy czélszerübb a jelentkezési szabályok áthágásának megbüntetését is a katonai hatóságok elé utalni. A 3. pont b) betűjében foglalt rendelkezés pedig azért nem mellőzhető, mert ilyennek hiányában titkos szolgálati könyvekkel vagy más efféle titkos iratokkal a tartalékos tiszteket stb. ellátni, s a könyveket, iratokat az elveszés veszélyének kitenni nem lehet, holott a hadi készültség biztosítása a tartalékos tiszteknek ily irányú fölszerelését is szükségessé teszi. Az 52. §-hoz. E szakasz általában azoknak nősülését köti katonai hatósági engedélyhez, kiknek nősülését a mai törvény 61. §-a eddig is katonai hatósági engedélyhez kötötte. Aki e tilalmat áthágja, a 72. § szerint büntettetnék. Az 53. §-hoz. E szakasz a nem tényleges állományú katonák és honvédek jelentkezési szabályait a ma fönnálló állapotnak megfelelően szabályozza és csak annyiban tartalmaz uj rendelkezést, hogy a tényleges szolgálatba való behívás biztosítása érdekében az állományba nem vett ujonczokra és póttartalékosokra is kiterjeszti. Az a hatóság, mely előtt a jelentkezést teljesíteni kell, a tartózkodási hely községi elöljárósága (városi hatósága), tisztekre a nyilvántartó katonai hatóság. Az 54. §-hoz. E szakasz, mely teljesen megegyezik a ma érvényes törvény 59. §-ával, nem igényel bővebb megokolást. Az 55. §-hoz. A ma érvényes törvény 60. §-ában foglalt rendelkezés e szakaszban kiterjesztetett a katonai lelkészekre, katonai tisztviselőkre, tiszt- vagy katonai tisztviselőjelöltekre is, mivel a katonai büntetőeljárás szerint mindezek átalában ugyanazok alá a szabályok alá esnek, mint a tisztek. Minthogy a tisztek és velők egyenlő állásúak közhivatalnokoknak tekintendők, rendfokozatukról való lemondásuk a lemondás elfogadásának hozzájárulása nélkül a közszolgálati viszonyt meg nem szüntetheti. De viszont a lemondás elfogadását sem lehet önkényre bízni, hanem csupán arra az esetre kellett a lemondás el nem fogadásának lehetőségét korlátolni, ha a lemondó katonai büntető bírósági vizsgálat alatt áll, vagy ha az ellene netalán folyamatba tett becsületügyi eljárás már a végtárgyalás megnyitásáig jutott. Ezzel szemben a mai törvény 60. §-a a tiszti rendfokozatról való lemondást már akkor sem engedi meg, ha valaki ellen polgári bíróság előtt tétetett bünfenyitő eljárás folyamatba, vagy ha a becsületügyi eljárás már megindittatott. Ezt a szigort azonban nem látszott czélszerünek föntartani, mert a becsületügyi eljárás különben is csak a tiszti rendfokozat elvesztését vonhatja maga után, s ha valaki ezt azzal kívánja elkerülni, hogy rendfokozatáról önként lemond, méltányos, hogy a lemondás lehetősége részére a végtárgyalás megnyitásáig biztosittassék és ne kényszeríttessék arra előbb, mielőtt még az ellene fölhozható bizonyítékok erejét és azt, hogy a gyanú alól tisztázhatja-e magát, megítélhetné. Ehhez képest természetesen a becsületügyi eljárás szabályai is módosíttatni fognak. E szakasz második bekezdése szerint azonban a rendfokozatról való lemondás nemcsak a rendes szolgálati és hadkötelezettség teljesítése alól, hanem a javaslat 9. §-a szerint elvállalt és rendeleti utón szabályozott tényleges szolgálat alól sem mentésit, mint a hogy a rendfokozatától bünfenyitő vagy becsületbirósági utón megfosztott sem mentesül e kötelezettsége alól. Az 56. §-hoz. Az első bekezdés a mai törvény 63. §-ának első bekezdését tartalmazza. A második bekezdés azonban — ellentétben a mai törvény 63. §-ának második bekezdésével, amely az Ö Felsége uralkodása alatt álló összes országok területén kivül tartózkodó katonákat hazájukba való visszatérésre már akkor kötelezte, ha köztudomásúvá vált, hogy ,a monarchia háború eshetősége előtt áll és ezért a tartalék és a hon-