Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
120 276. szám. fogja tenni, hogy két év alatt legalább is a mai eredményt megközelítő kiképzési eredmény lesz elérhető. A feg3 r vergyakorlatok bármily csekély kevesbitése már a harczképesség rovására volna. A fegyvergyakorlatok tartamának rövidebb időre pl. tizennégy napra való leszállítását azért kell mellőzni, hogy a négy hétre való behívás lehetősége megmaradjon, mivel erre olykor a nagyobb hadgyakorlatok és bizonyos műszaki alakulásoknak kiképzése miatt okvetlenül szükség van, másrészről, mert a jövőben is előfordulhat annak a szüksége, hogy a csapatok békeállománya föltűnő intézkedések igénybe vétele nélkül, tehát tartalékosoknak megfelelő időtartamú fegyvergyakorlatra való behivása utján emeltessék. Amint már említtetett, a három évi tényleges szolgálatot teljesítők ma négy, összesen tizenhét hétig tartó fegyvergyakorlatra köteleztetnek. Jövőben ezek legfeljebb három, összesen legfeljebb tizenegy heti fegyvergyakorlatot fognának teljesíteni. Ez is a fegyvergyakorlatok kevesbitésének legalsó foka. A négy évi tényleges szolgálatot önként teljesítő tartalékosok a javaslat szerint nem köteleztetnének fegyvergyakorlatra, ami az önként tovább szolgáló altisztek számának szaporítását czélozza. Hogy a javaslat a póttartalékosok fegyvergyakorlatainak számát miért állapítja meg háromban, az a 43. §-nál már megokoltatott. • ' . A részletekre nézve a következőket jegyzem meg : Az 1. pont ötödik és tizenegyedik bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre, hogy háború veszélye esetén négy hétnél tovább tartó vagy egy évben több fegyvergyakorlatra is be lehet valakit hívni, azért van szükség : mert ily intézkedésre háború veszélye esetén szükség lehet az állományviszonyok javítása, esetleg a hadi állomány elérése czéljából, a nélkül, hogy erre a czélra kelljen nem tényleges állományúakat behívni, vagy a mozgósítást el kelljen rendelni. Külpolitikai okokból ugyanis a hadrakészülést idő előtt elárulni nem mindig tanácsos, már pedig akár a hadiállományra emelés, akár a mozgósítás elrendelése a külföldön is azonnal köztudomásúvá válik. Az 1. pont hetedik bekezdése oly könnyítés, mely az ifjúság katonás nevelésének előmozdítását czélozza. Ennél tovább menni azonban, vagyis a katonai tornászaiban és czéllövészetben való előképzettség beigazolását még a tényleges szolgálat megrövidítésével is honorálni, — tekintettel a 20. §-ra és az egyévi önkéntesség intézményére — nem lehet. Az 1. pont nyolczadik bekezdése a mezőgazdasági és egyéb kereseti viszonyok lehető figyelembe vételét iktatja törvénybe, ami ugyan eddig is figyelembe vétetett a fegyvergyakorlati időszakok megállapításánál, azonban a közös hadseregre nézve ez ideig törvényben biztosítva nem volt. Az 1. pont kilenczedik és tizedik bekezdése az egyévi önkéntesekből lett tartalékosok gyakorlatait állapítja meg, és pedig a mai törvény 54. §-ának módosításával. A tartalékos tisztek (katonai hivatalnokok, tiszt- és katonai tisztviselőjelöltek) a mai törvény szerint, ha gyakorlati kiképzésük kívánja, minden évben behívhatok fegyver (szolgálati) gyakorlatra. A javaslat e tekintetben enyhítést tartalmaz, mert ezeket éppen úgy, mint az egyévi önkéntesekből lett tartalékos legénységet is, csak négy, egyenként négy hétig tartó fegyvergyakorlatra kötelezi, és csak a tisztekre és katonai hivatalnokokra, tiszt- és katonai tisztviselőjelöltekre és csak kivételképen azaz annyiban állapit meg még két fegyver (szolgálati) gyakorlatot, amennyiben azt kiképeztetésük igényli, vagyis ha a követelményeknek egyáltalában meg nem felelnének. A tartalékos tiszteket ugyanis méltánytalan volna az egyévi önkéntesekből lett és legénységi minőségben tartalékba helyezett tartalékosokkal szemben a mai törvényben meghatározott fegyver (szolgálati) gyakorlattal sújtani, amikor költségvetési okokból sem lehet az évenkénti fegyvergyakorlatra való behívást keresztül vinni. De a harczszerü kiképzés szempontja az illetők érdekében is megkívánja, hogy azokat, akik mint szakasz- vagy alosztályparancsnokok, eléggé kiképezve nincsenek, kivételesen legalább kétszer be lehessen hivni és igy ily kivételes szabályt mégis, bár korlátok közt, de fenn kellett tartani. Akik pedig mint legénységi egyének helyeztettek a tartalékba, ezeknek a nem egyévi önkéntesekből lett tartalékosokkal szemben négy heti tartamú fegyvergyakorlatra való kötelezése következménye a rövidebb (egy évig tartó) tényleges szolgálatnak. Az 1. pont tizenharmadik bekezdése a 43. §. 2. pontja alapján tényleges szolgálatra behívott vagy visszatartott tartalékosoknak fegyver (szolgálati) gyakorlatok tekintetében való recompensátióját tartalmazza s erre nézve ugyanazt a rendelkezést teszi, amit e tekintetben az 1888. évi XVIII. t.-cz. tartalmaz, azzal a különbséggel, hogy e rendelkezés a póttartaléknak harmadik sorozási évfolyamára is kiterjesztetik, holott eddig a póttartalékosokra kiterjesztve egyáltalán nem volt. E kiterjesztés indoka a két évi tényleges szolgálat behozatalával van szoros összefüggésben, mert méltánytalan volna, hogy a póttartalékosok rekompensátió nélkül hosszabb időre tartassanak vissza tényleges szolgálatban, mint az ujonczjutalékba beosztottak legnagyobb része. A 2. pont a), b) és c) betűje a hadi tengerészet kötelékébe tartozók fegyvergyakorlp ti kötelezettségét annyiban újonnan szabályozza, hogy kimondja:
