Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
276. szám. 115 legtöbbször az engedély kieszközlésénél való közbenjárás czimén is anyagi elismerés jár s a jobb módú kérvényezők az itt szerzett tapasztalatok szerint elég tetemes összeget fizetnek a nősülési kérvény megszerkesztéseért és fölszereltetéseért. A nősülési tilalom alól való dispenzáció tehát tetemes költséget okoz a népnek. Tekintve, hogy az átlag 50 koronára tehető költséget mind a 20.000 kérvényezőnek meg kell fizetnie, körülbelül 1,000.000 koronára tehető az az összeg, mely e czimén éppen a szegény földmives néposztálytól elvonatik. b) Aki e költségeket nem viselheti, vadházasságban él, ami a népnek erkölcsi érzékét és az állami törvények tiszteletét annyira rontja, hogy a vadházasságok némely vidékeken szokásszerü intézmény jellegét öltik. c) Közerkölcsiségi, gazdasági és népességi, sőt talán közegészségi okok is azt kivannak, hogy a nősülés ne korlátoztassék mesterséges eszközökkel. Ha mindezeket összevetjük, fölmerül a kérdés, vájjon helyes-e katonai okokból föntartani egy oly nősülési tilalmat, mely czélját különben is csak részben éri el, de a mai nagy néphadseregek mellett tulajdonképen már elvesztette fontosságát, s amellett gazdasági, népesedési és közerkölcsiségi szempontokból káros, a hatóságoknak pedig nagy munkát ad. Másrészről azonban a nősülési tilalom teljes megszüntetésének következményeit sem lehet kiszámítani. És igy megtörténhetnék, hogy a nősülési tilalom megszüntetését néhány év múlva oly viszonyok követnék, azaz a korai házasságok száma annyira fölszökne, hogy e tilalmat novelláris utón ismét vissza kellene állítani. Erre való tekintettel szövegeztetett a szakasz említett bekezdése akképen, hogy a nősülési tilalom, melynek teljes beszüntetése tervbe vétetett, föntartható maradjon, ha a szerzett tapasztalatok ezt kívánnák, de ha helyenkénti megszüntetése bajokat nem okoz, idővel teljesen megszüntethető legyen. A szakasz utolsó bekezdése a fennálló törvény második bekezdése hasonló rendelkezésének felel meg s igy bővebb megokolást nem igényel. .1 ' III. FEJEZET. ( A szolgálati kötelezettség teljesítése. A 41. §-hoz. Ez a szakasz az állománybavétel időpontját és a szolgálati idő kezdetét és végét szabályozza. Az első bekezdés csekély eltéréssel akként állapítja meg az állománybavételnek az időpontját, azaz azt, hogy a besorozottakat mikor kell a közös hadseregnek (hadi tengerészetnek) vagy a honvédségnek a kötelékébe fölvenni, mint a ma érvényes törvény 8. §-ának második bekezdése. Vagyis az állománybavétel napja általában október 1-je marad és csak az emez időpont után besorozottak, továbbá az önként belépők és a katonai pályára neveltek, végre az • elitéltetésük következményeként a fölösszámuként való kiválasztásból kizártak vétetnek a besorozás napján állományba, mivel ezeknek vagy saját érdeke követeli ezt, vagy mert szökésüktől vagy be nem vonulásuktól tartani lehet. A második bekezdés uj rendelkezést tartalmaz, mely főként a trachomásokra való tekintettel és a trachoma továbbterjedésének meggátlása czéljából vétetett föl a javaslatba. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy a trachoma terjedésének egyik legfőbb oka éppen az volt, hogy egyes vidékeken az állitáskötelesek éppen azért szerezték meg a trachomát, hogy besorozásukat meghiusitsák. Az ily, betegek tehát, ha polgári kórházakban kényszergyógyitás alá vétettek is, a gyógyítást meghiúsították s minthogy polgári kórházakban sem a betegek megszökését megakadályozni, sem pedig szigorú fegyelmi eszközökkel a gyógyítás sikerét biztosítani nem lehet, fölmerült az a gondolat, hogy az ily betegek soroztassanak be, idő előtt vétessenek állományba és mint állományba vett katonák, katonai kórházakban, katonai fegyelem alatt vétessenek gyógykezelés alá. Erre való tekintettel vétetett föl a jelen szakaszba az a rendelkezés, hogy az ilyén, egyébként alkalmas betegek besoroztatnak s valamely katonai gyógyító intézetbe való fölvétel czéljából október 1-je előtt is állományba vétetnek. Ennek a rendelkezésnek, mely egyébként a bujasenyvesekre is alkalmazást nyerhet, a következő üdvös hatása is várható : a) a gyógyítható trachomások besoroztatván, látni fogják, hogy a trachoma nem mentesiti őket a katonai szolgálat alól; b) a gyógyulás a katonai fegyelem hatása alatt biztosabb lesz, mint polgári kórházakban, ahol a kényszergyógyitás sikerét kellő fegyelmi eszközök hiányában biztosítani nem lehet; c) a gyógyultan elbocsátottak katonai szolgálatban maradván, nem fognak alkalmat találni arra, hogy a betegséget uj fertőzéssel ismét megszerezzék; d) végre a trachoma terjedésének a besorozás és a kényszergyógyitás gátat fog vetni s reményt nyújt arra, hogy ez a betegség valahára leküzdessék 15"
