Képviselőházi irományok, 1910. X. kötet • 276-279 sz.
Irományszámok - 1910-276. Törvényjavaslat a véderőről
116 276. szám. Minthogy az enyhébb trachoma gyógyulása megfelelő kezelés és ellenőrzés mellett három hó alatt várható, a katonai kórházba való fölvétel czéljából az állománybavétel június végén történnék, hogy ekként az ujonczok általános állományba vételekor (október l-jén) a nagy többség mint fölgyógyult vonathassák be a tényleges szolgálatba. Az ellátási költségeket október 1-jéig természetesen a magyar állami költségvetés fedezné. A szöveg akként szól, hogy ne csak trachomásokra, hanem más ragadós betegségben szenvedőkre is alkalmazható legyen (pl. bujasenyvesekre és más bőrbetegekre). Az 1. pont utolsó bekezdése eddig is érvényben volt s nem igényel megokolást. A 2. pont első bekezdése nem uj s ez sem igényel bővebb megokolást. Uj azonban a második bekezdés, mely a saját hibájukon kivül, például a hatóságok mulasztása miatt későn besorozottak szolgálati idejének kedvezőbb számítását biztosítja, ami egyébként eddig is gyakorlatban volt. Bővebb magyarázatot igényel továbbá a harmadik bekezdés. Az egyévi önkéntesek és a háború tartamára belépett önkéntesek, valamint azok, kik önkéntes vállalkozás alapján különös tényleges szolgálatot teljesítenek, csak addig a napig tarthatók vissza tényleges szolgálat teljesítésére, amely napon kötelezettségük lejár s e nappal a tartalékba helyeztetnek, illetőleg a háború tartamára belépettek elbocsáttatnak. A többieknek a szolgálati ideje azonban minden szolgálati kötelezettségi viszonyban mindig csak deczember 31-ével ér véget, tekintet nélkül arra, hogy mely napon vétettek állományba és igy, hogy mely napon telik le a szolgálati kötelezettség. Ha tehát valaki például 1912. évi október l-jén vétetett állományba és igy két évi tényleges szolgálati kötelezettsége 1914. évi október l-jén letelne, e napon nem helyeztetik tartalékba, hanem csak szabadságoltatik és igy 1914. évi deczember 31-éig tényleges szolgálatban vissza is tartható vagy a mondott napig bármikor be is hívható. Éppen igy az illetőnek összes szolgálati kötelezettsége sem 1924. évi október l-jén, hanem 1924. évi deczember 31-én fog letelni, azaz fog az illető a népfölkeléshez áthelyeztetni. Erre a rendelkezésre azért van szükség, mert az állománybavétel időpontja különböző lehet és ha valamennyi szolgálatköteles szolgálati ideje nem egy és ugyanazzal a naptári nappal érne véget, hanem az állománybavételnek megfelelő különböző naptári napokkal, a tartalékba helyezésnek éppen ugy, mint a hadseregből vagy a honvédségből való elbocsátásnak sem lehetne valamennyire egy napon történnie, hanem minden egyesre külön. Továbbá vannak csapatok, amelyeknek régi legénysége csak akkor bocsátható el a tényleges szolgálatból, ha a bevonult ujonczok első katonai kiképzésben már részesültek és mint kiképzett katonák teljesíthetnek szolgálatot. Ilyen csapatoknál tehát a legénységet addig kell a tényleges szolgálatban október l-jén túl is visszatartani, amig a megfelelő számú kiképzett ujoncz rendelkezésre fog állani. Az a rendelkezés, mely erre az eljárásra alapot szolgáltatott, a mai véderőtörvény 8. §-ában is bennefoglaltatik s a most tárgyalt harmadik bekezdés csak megszorító rendelkezést tesz, amikor meghatározza azokat a kivételeket, amelyekre ez a rendelkezés ki nem terjed. A 42. §-hoz. Az első bekezdés szabályként kimondja, hogy a tényleges szolgálatot az állományba vétel napjával kell megkezdeni. E szabály alól azonban kivétetnek az egyévi önkéntesek, kik tényleges szolgálatuk elhalasztását kérhetik, továbbá azok is, kiknek a tényleges szolgálat elhalasztása akár családfenntartási, akár kereseti vagy tanulmányi okokból megengedhető. A második bekezdés a tényleges szolgálati idő kezdő napjának kivételes számítását szabályozza azokra, kik vizsgálati fogság vagy szabadságvesztés-büntetés miatt tényleges szolgálatukat az állománybavétel napján meg nem kezdhették. A vizsgálati fogság vagy a szabadságvesztés-büntetés ugyanis a tényleges szolgálatban valósággal eltöltendő időt meg nem röviditheti, ami egyébként a 45. §. 3. pontjában is kifejezésre jut. Ha tehát a mulasztás három hónapnál többre terjed, a tényleges szolgálati idő a tényleges szolgálat valóságos megkezdésének napjától számit s ebben az esetben az összes szolgálati idő is megfelelően meghosszabbodik. Ha azonban a vizsgálati fogságban levő hadköteles a vád alól fölmentetett, méltánytalan volna összes szolgálati idejét is meghosszabbítani, a miért is a javaslat erre az esetre kivételt tesz. A már tényleges szolgálatban állott, de annak tartama alatt elitélteknek az elmulasztott tényleges szolgálat utánapótlására vonatkozó kötelezettségét a 45. §. határozza meg. A 43. §-hoz. E szakasz a közös haderő részeiben teljesítendő szolgálat teljesítésének a módját a ma érvényes törvény 12. és 13. §-átql eltérően határozza meg. Jelesen: az 1. pont második bekezdése szerint a póttartalékosokat nem nyolcz, hanem tiz hét alatt kell katonailag kiképezni. A póttartalékosoknak ugyanis legalább négy fegyvergyakorlatot kellene teljesíteni, azaz annyit,
