Képviselőházi irományok, 1910. IX. kötet • 221-275. sz.
Irományszámok - 1910-240. Törvényjavaslat a szabadalmazható találmányoknak, a mintáknak és a védjegyeknek kiállitásokon való időleges oltalmáról
240. szám. 115 kiállítás útján oly ismeretessé vált, hogy a szakértők által használhatása lehetségessé vált.« Az ipari minták tekintetében az ipari minták oltalmát törvényhozási felhatalmazás alapján szabályozó 1907. évi 107.709. számú kereskedelemügyi ministeri rendelet 28. §-a pedig hasonló rendelkezést tartalmaz. A megalkotandó törvény czélja tehát első sorban az, hogy a szabadalmi jogban biztosított oltalom a kiállítás ténye daczára megszerezhető legyen^ vagyis hogy valamely tárgynak kiállításon történt közszemlére kitétele ujdonságrontónak, ehhez képest a szabadalmazást kizáró oknak ne legyen tekinthető. A javaslat törvényerőre emelkedése után lehetségessé válik, hogy azok a kiállítók, akik a végrehajtási rendeletben közelebbről meghatározandó módon beigazolják, hogy az általuk utóbb szabadalmazás végett bejelentett találmány illetve minta, a kiállításon bemutatott találmánnyal illetve mintával azonos, az illető tárgyra vonatkozó szabadalmi, illetve mintaoltalom elnyerésében nem lesznek akadályozva A mely körülmény jelentékenyen közre fog hatni abban a tekintetben, hogy a kiállításokon olyan valóban uj találmányok is bemutatásra kerülhessenek, a melyeknek szabadalmaztatása még nem történhetett s a melyeknek bemutatásától megfelelő védelem hiányában á fent érintett joghátrányok elkerülése végett a feltalálók, illetve uj minták előállítói eddig igen sokszor tartózkodtak. Azon rendelkezés azonban, hogy a kiállítás ténye az illető tárgyat a szabadalmi vagy mintaoltalomból nem zárja ki, egymagában még nem nyújt elegendő védelmet a kiállított tárgyaknak. Teljes gyakorlati értéke az időleges védelemnek csak akkor van, ha a bemutatott találmányoknak és mintáknak megfelelő elsőbbség is biztosíttatik másoknak minden azonos tárgyú bejelentésével szemben. Ez az igény — mint az elsőbbségi jogok általában — itt is záros határidőn belől érvényesítendő, azaz a kiállított tárgy a szabadalmi, illetve a mintaoltalom elnyerése végett szabályszerűen bejelentendő. Ezzel ki is van merítve a nemzetközi határozmányok értelmében adandó időleges oltalom tartalma, mert oly védelem, a mely a szabadalmi törvény határozmányainak megfelelően lefolytatott bejelentési, illetve felszólalási eljárás alapján nyert szabadalmi jog hatályával bírna, ha ezen hatály időbelileg korlátozva lenne is, nem volna összegyeztethető a hazai iparjogvédelmi törvényekben lefektetett alapelvekkel, a mennyiben ezek az oltalom elnyerését a találmánynak hasonló találmányoktól való megkülönböztethetése végett szükséges szabatos meghatározásától (leirás, rajz, igénypontok) és netaláni korábbi jogoknak a felszólalási eljárás során lehető érvényesítésétől teszik függővé. Az időleges oltalomnak a jelen javaslatban adott szűkebb terjedelmű meghatározását vette alapul a Németbirodalom is, midőn az Unió kötelékébe való belépése után, a nemzetközi egyezményben foglalt kötelezettséget teljesítve és iparjogvédelmi törvényeinek e részbeni hézagát pótolva, a kiállításokon bemutatott találmányoknak, mintáknak ós védjegyeknek időleges oltalmáról szóló 1904. évi márczius 23-iki törvényét megalkotta. Az a záros határidő, a melyen belül valamely kül- vagy belföldi kiállításon bemutatott találmány szabadalmaztatás végett a m. kir. szabadalmi hivatalnál bejelentendő, illetve a minta vagy védjegy belajstromozás végett az erre illetékes kereskedelmi és iparkamaránál leteendő, a közszemlére kitételtől számított 6 hónapban állapíttatnék meg. Ez a hat havi határidő egyrészt elegendő arra, hogy a kiállító a bejelentés alaki feltételeinek minden tekintetben eleget tehessen, másrészt azáltal, hogy tartamában megegyezik a 15*
