Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-68. Törvényjavaslat a munkásbalesetbiztositási viszonosság iránt Olaszországgal 1909. évi szeptember hó 19-én Rómában kötött egyezmény beczikkelyezéséről

446 68. szám. Melleidet a 68. számú irományhoz. Indokolás a munkásbalesetbiztositási viszonosság iránt Olaszországgal 1909. évi szeptember hó 19-én Rómában kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Az ipari- és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség ós baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-cz. azt a rendelkezést tartalmazza (5. §.), hogy belföldi üzemekben alkalmazott külföldi honosok a balesetbiztosítás tekintetében csak akkor esnek egyenlő elbánás alá a magyar honosokkal, ha az illető állam a területén alkalmazott magyar honosokkal szemben hasonló eljárást követ. Minthogy Magyarországon időlegesen elég tekintélyes számú olaszországi munkás áll az idézett törvény hatálya alá tartozó foglalkozási ágakban alkalmazásban, az olasz kir. kormány az idézett törvényczikk életbelépte után azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy Olaszországgal ez ügyben viszonossági egyezményt kössön, még pedig úgy a betegség, mint a baleset esetére való biztosítás tekintetében. A betegség esetére való biztosítást illetőleg ez az ajánlat részben tárgytalan, részben elfogadhatatlan volt, mert a belföldi üzemekben alkalmazott külföldi honosok a betegsegélyezést illetőleg egyenlő elbánásban részesülnek a belföldi honosokkal (5. §.), belföldi üzemek ideiglenesen külföldön foglalkoztatott alkalmazottait illetőleg pedig nem lenne indokolt a külföldi honosok czímón terheket vállalni. De másrészt útjában állana a betegsególyezóst illető viszonossági viszony létesítésének az a körülmény is, hogy Olaszországban oly rendelkezés, mely a magyar munkásoknak betegség esetére való segélyezését törvényes alapon biztosítaná, érvényben nincs. A baleset esetére való biztosítás tekintetében létesítendő viszonossági egyezmónynyel szemben ellenben ily akadályok nem forogván fenn, a magyar kormány készségét jelentette ki ily egyezmény megkötése iránt. Ez alapon indultak meg a tárgyalások a magyar és az olasz kormányok képviselői között a szóban, lévő egyezmény megkötése iránt, még pedig Budapesten. A tárgyalások eredménye gyanánt a megkötendő egyezmény tekintetében teljes megállapodás jött létre, mely 1909. évi szeptember hó 19-én Rómában aláíratott.